Magyar Országos Tudósító, 1933. január/1

1933-01-07 [069]

MÜÖYAR oaazüöos TUDÓSÍTÓ K. NY3 ZE KEGYESSÉ GE . - Vip István /Harmincad u. 2./ kötött-szövött és textiláru kereskedő, - valamint Földes István /Visegrádi u. 39./kényszere gyes s égi ügyében a törvényszék az eljárást befejezettnek nyilvánította. /MOT/. —AZ ÍTÉLŐTÁBLA ÉVNYITÓ TELJES-ÜL.SE • A budapesti kir. Ítélőtábla ez évi január hó 7-ón, szombaton délelőtt i rtottameg évnyitó teljes-ülés ót, Degré Miklós dr. itlotáblai elnök elnöklésével. A teljes-ülésen a tábla tanácselnökei, birái, titkárai és jegyzői, valamint a budapesti kir, főügyészség elnöke, elnökhelyettese és tagjai csaknem teljes számmai resztvettek, ' A tel jes-ülésen Degré Miklós dr, Ítélőtáblai elnök ' nagyszabású, a tábla belső életének minden részletére kiterjedő, országos vonatkozásban, is jolontős beszédet mondott. A beszéd során az/elnök kifejezésre juttatta, hogy a jövő feladataival kapcsolatban többen felvetették egy uj anyagi büntetőtörvény megalkotásának gondolatát. - Engem mindig bizonyos elégikus orzós fog el - mondotta Degré / Miklós dr. Ítélőtáblai olnök. - amikor arról van szó, hogy büntetőtörvényt;; egy-egy része uj törvénnyel helyettesitessék. Ajbirákat azzal szokás vádolni, hogy gondolKodás ük konzervatív, hogy ragaszkodnak a meglévőhöz. El kell ismernünk, hogy ebben*tényleg van is valami. A biró igyekszik boka*tolni a törvény szellemébe, az Ítélkezésnél szigorúan ragaszkodik a torvény rendelkezéséhoz; nem lehet csodálkozni azon, hogy ilyen körülményük kőzett a biró megszereti a törvényt, ennek gondolatvilágában él és éppen ezért ritkán lelkesedik az érvonybon lóvá' jogszabály módosításáért. Fokozottan áll ez, amikor a Gsemegi-kódexrőlvan szó. Ml ma élő magyar büntetőjogászok, valamennyien ennek a törvénynek a szellemében nőttünk fol. Kortársaim ős én már fiatal korunkban lelkesedéssel tanulmányoztuk az akkor még nom régi kodoxet. Ami büntetőjogi tudásunk v&n

f azt e törvényen keresztül szivtuk magunkba. Egész anyagi-jogi,büntetőjogi tudásunknak gerinco az 1878 évi V, törvénycikk; büntetőjogi gondolkodásunknak ez a törv.ny az irányitója. - De nem ez a fooka annak, hogy a mai generáció ragaszkodik ehhez a törvényhez. Fooka önnek: a törvény bolsö értékej hiszen mindenki ellenőri és el is ismerte mindig,hogy anyagi büntetőtörvénykönyvünk kiváló jogalkotás. E törvény megalkotása ota azonban fél évszázadot jóval meghaladó Idő mult el. Azóta óriásit haladt a büntetőjogi tudomány, változott L felfogás, változtak az életviszonyok és ezek oly kérdéseket vetettől: fel, amiket az évtizedek előtt megalkotott törvén:/ nem oldhatott meg. Gondoljunk a világháborúra és az azt követő esaa ényokre • Gondolhat tek-c a büntetőtörvény megalkotói arra, hogy a hadsoregszállitis körüli visszaélések különleges jogszabályok megalkotását fogják szükségessé tenni. Gondolhattak-e arra, hogy lelketlen kufárok garázdálkodása az áruuzsora mogfóko» zésót teszi szükségessé? Éá gondolhattak-e arra, hogy a társadalmi rend felforgatására irányuló törekvések szintén büntetőjogi intéz ködöseket fognak szükségessé tenni. Ma már a helyzet az s ezen nom is lehot csodálkozni, hogy a büntetőjogi rendelkezések túlnyom. • részét nom a büntető tő .vény foglalja magában, hanem különböző később megalkotott törvények. Az elnök b-.széde további részében emlékeztetett arra, hogy az anyagi jogi büntotörondelkezéscket azelőtt összesen három törvény foglalta magában, ma. po dig majdnem másfélszáz törvény tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Megnehezíti ennek a rengeteg anyagnak az áttekinthotósét, hogy számos büntetőügyi rendelkezés a sző szoros értelmében ol van rejtve a legkülönbözőbb törvényekben, A polgári büntetőjogi biró példádul sok osotber a katonai büntetetörvényt is kénytelen a kezében tartani. Ezenkívül a büntetőtörvény általános rondolkezésoi sincsenek ma már a maguk egészébor.' hatályban. Erre vonatkozóan az elnöki megnyitó számos példát sorolt elő, Részleteson foglalkozott a szakszerű, nagyvonalú beszéd a mellékbüntetéscéppen alkalmazandó pénzbüntetés kérdés ével s ozzol kapcsolatban a második büntetőnovella rendelkezéseivel. Kiemelte a továbbiakban, hogy á különböző ujabb]6örvények a biztonsági intézkedések egészjsorozatát valósították tegj igy 19o8-ban meghonosult a javi t énével és, 1913-ban a dologház, 1928ban a szigorított dologház. Ezek a biztonsági intézkedések tol^jesen 'eltérő, majdnem ellentétes elvi alapon állanak, mint a böntetőtörvénykönyv szerinti egyéb szabads.g vesztés büntetések. A büntet őt örvénykönyv ugyanis a határozott tartamú szabadságvesztés büntetések olvi alapján áll, ezool szemben az emiitett biztonság i intézkedéseket a bírósagok határozatlan tar tanban állapit jak meg. /folyt .köv. /KY.