Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3
1932-11-23 [068]
""•udapest, 1932. november 23. f í s XIV. évfolyam, 265. szám./A Műegyetem ünnepélyes közgyűlése. Folytatás 1./ helyesebben az abból keletkezett Műegyetem .lapitásának másfélszázados évfordulója nehéz időkre esik. De éppen azért, mert annyira megnehezült az idők járása felettünk, saját okulásunkra és buzdításunkra ezzel az alkalommal különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a maroknyi magyar nemzet az európai ollensCges tenger közepében évszázadokon át nemcsak védője volt a nyugati kultúrának, hanem az emberiség fejlődésének különböző terein, közöttük a technikai falsőok tatás terén is fáklyahordozója volt a kultúrának és a civilizációnak. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd elhangzása után Zelovich Kornél műegyetemi tanár tartott előedást "Az iHStititum Geometricum és a hazai technikai felső oktatás" címmel. Előadásában az intézetnek hazánk kultúrájára gyakorolt hatását méltatta 0 Az első mérnökképző intézetet, amely azonban nem volt főiskola, 1747-ben alapították Parisban. A iiérnökök főiskolai kiképzését azonban a franciák az Istititum Geomotricum alapítása után 12 esztendővel teszik lehetővé az école politochnique alapításával. Már akkori kultúránk magas voltát bizonyltja, hogy e világhírű technikai főiskola tanulmányi rendjének megállapításakor a franciák Magyarország t-k. vettek mintát. Az előadó nagy vonásokban átnézetet adott a technikai oktatás fejlődéséről, az Instititum Geometricum alapításáig. Ismertette, hogy a mérnöki intézetet a technika középfokán alapították, az univerzitáshoz kapcsolva köiskola volt, s mint ilyen megelőzte korát. Hazánkban a mérnökképzés előmozdítására Mária Terézia 1763-ban alapította a pozsonymegyei Szempc-on a kollégium oeconicumot és vele egyidejűleg a selmeci bányász Iskolát, A szenei kollégium 1776-ban leégett s megszűnte után azonnal foglalkoztak a mérnökök főiskolai kiképzésének kérdésével. A Nagyszombatról Budára áthelyezett univerzitásnak 1780-ban tett javaslata alapján II. József 1782-ben létesiti a filozófiai fakultáshoz csatolva a mérnöki intézetet. Az okleveles mérnökök gyakorlati hatásköre és feladata pontosan meg volt védve a kontárok beavatkozásától. A mérnöki intézet 1782-től 1860-ig állott fenn és meghozta a kívánt eredményt, mer>t a szigorú kiképzés eredményeképpen as ország csakhamar kiváló mérnöki karral rendelkezett, A mérnöki intézet egészséges továbbfejlődését azonban megakadályozta I, Ferencnek 1806-ban közzétett rendelete, amikor a mérnöki tanfolyamot három évről kettőre szállította le. Ezzel elkezdődött a mérnöki intézet hanyatlása, s az eredmény az lett, hogy független technikai főiskolát, műegyetemet kellett létesíteni. A mérnöki intézetet 1850-oe , amikor már osak tengődött, egyesitették a pár évvel korábban alapított József ipartanodával. Az egyesített technikai intézetből alakult ki azután a kir, József Műegyetem. A mérnöki intézet-nek , bár nem bizonyult életképesnek, kulturális fejlődésünkre gyakorolt hatása igen nagy. Belőle elsőrangú mérnökök jerültek ki, akik rendkívüli technikai feladatokai oldottak megífe Ikeré sen* Széchenyi egyedül a Lánchíd építésénél szorult idegen szakértőre, de ennek a nagy műnek előkészítésében és végrehajtásában nem nélkülözhette a magyar mérnökök alapos munkáját, A mérnöki intézetből kikerült mérnököknek Vásárhelyi Pál vezetése alatt a Dunáról és Tiszáról készített vízrajzi felvételei valódi kincsek. A mérnöki intézetből kikerül.: mérnökök mintaszerűen eljesitet'cék kötelességüket, á a kiváló tanári kar lelkes igyekezetével pótolta a felszerelés és a tanszékek hiányát. A József Műegyetem mélységes hálával gondol a mérnöki Intézet tanári karának áldfcza^OS munkásságára, s örökségüket szeretet" vette át tőlük. Az előadás után dr. T r i k á 1 József a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora az ősi anyaegyetemnek nevében üdvözölte a József műegyetemet, mint az egykori mérnöki Intézet utódját. A Tudományegyetem - mondotta - és a 1 -..egyetem ma is egymás működését 3gé3zi;i ki, befejezi és magasabb egységbe illeszti. A Tudományegyetem benső szeretetben együttünnepel a Műegyetemmel, .', melynek minden sikere a tudományegyetemnek is büszkesége és öröme. ../; S ö p k é z Sándor rektor a hálás utód ragaszkodásával mondott |f köszönetet az üdvözlőszavakért, majd bejelentette, hogy az ünnepélyes közgyü: (f lés alkalmából a Müegyetom tanácsa hálája ós kegyelete jeléül megkoszorúzta Stoczek Józsefnek a Műegyetem aulájában lévő szobrát és Vásárhelyi Pál sir omlókét. - Befejezésül az Egyetemi Énekkarok a Himnuszt énekelték el. /MOT/Vr.