Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3
1932-11-29 [068]
MAGYAR O'ioZ/i OJ TUDÓSÍTÓ Kézirat ' Kilencedik kiadás Budapest, 1902. november 29. -ff/^ XIV * évfolyam, 270. szán. A BUDAPESTI KERESKEDELMI LS IPARKAMARA ÜLÉSE. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kedden délután teljes ülést tartott. tí b e r Antal elnöki megnyit 0 jában utalt rrra, hogy a nyersanyagok világpiaci árában a nyár végén mutatkozott emelkedés időköz5 ben beállt, sőt az our°pai aranyár-index, amoly júliusban 84.1 volt, november közepén 82.9-re, az amerikai árindex pedig 88o3-rol novemberben 87.4-re esett vissza. Viszont a termelési index javulást mutat, például Amerikában az ezévi júliusi 56-rol szeptemberben 66-ra, a francia termelési index pedág ugyanezen időszak alatt 92-ről 94-re emelkedett. Ezekből az adatokból m riti az "Economlst" azt a benyomást, hogy a világgazdasági válság mélypontJát meghaladtuk. Sajnos a magyar árindex alakulása sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Az általános indexszám júliustól októberig 96-r°l 86-ra csökkent és a csökkenésnek az a forrása, hogy mig az iparcikkek árai változatlanok maradtak, a mezőgazdasági cikkek indexe 87-ről 75-re esett'vissza, ugy hogy az agrárolló, amely júliusban 80.5 volt, okt°berben 69.4-re csökkent. Az agrárollónak ilyen nagymérvű kinyúlása természetszerűleg ugy termelésünk, mint hiteléletünk szempontjáb ü l ujabb nehézségeket és bajokat jelent. Kedvezőtlen jelenség a világ gazdaságpolitikai szempontjából, hogy a világgazdasági konferenciának határidejét mindinkább kit ü lják, amiből következtetni lehet azokra a nagy nézeteltérésekre, amelyek gazdaságpolitikai tekintetben az irányadó országok között . fennállanak, Franciaország és a. nagy kontinentális országok azt kívánják Angliát°1, hogy a javulást indítsa meg az aranyalapra való visszatérésével, viszont Anglia azon az állárponton van, hogy előbb az aranyalapon álló országok emeljék fel az árszínvonalat, csak ennek bekövetkezte ós a háborús adósságok kérdésének rendezé. se után gondolhat az aranyalapra val° visszatérésre^ Cassol a szabadkereskedelmi -rányzat visszatérésében látja a helyzet radikális orvoslásának lehetőséget, azonban szintén az általános áremelést jelzi oly feltételül, ameiynek bekövetkezte után a szabc dkereskedelmi irányzat visszatérhető Ezzel szemben mog kell állapítani, hogy az árszínvonal mesterséges emelése, mint az amerikai példa is mutatja, döntő javulással n m kecsegtethet, már csak azért sem, mert mindenkor csak a tomiolést ösztönzi, nem pedig a fogyasztást, holott csak a fogya^sztás emelkedése idézheti elő az egészséges javulást. Alig képzelhető, hogy más megoldás legyen, mint erélyes elhatározással a szab nőkereskedelem alapjára való visszatérésp Ami a magyar gazdasági helyzetet illeti, örömmel regisztrálhatjuk az Ausztriával való kereskedelmi szerződésnek küszöbön álló megkötését. Ha az . 1 - 1 l/2-hez való arány nem is felel meg eddigi kölcsönös kereskedelmi forgalmunknak, mégis a rendes kereskedelmi forgalom megindulása Ausztriával kölcsönösen oly nagy eiőnyt jelent, amelytől a forgalom megélénkülését joggal remélhetjük. Meg l^het azt is állapítani, hogy lakosságunk a fokozódó bajokkal szemben igen nagy ellenálló erőt tanúsít, amelynek megszilárdítása volna gazdasági politikánk legfontosabb oólkitüzóse 0 lbből a szempontból igen kívánatos volna a kormány programjának helyes célkitűzése, nevezetesen az adóztatásnak Itkosságunk közteherviselő képességével való arányba hozatala és a kötött íiazdj'álkodás lebontása mielőbb és minél gyorsabb lépésekben valósittatnának meg. Az elnök azután meleg hangon parentálta el Rausch Aladár kamarai levelező tagot, a Baross Szövetség megalapítóját, a patinás fővárosi kereskedelem oly kimagasló képviselőjét. Napirend előtt 0 s á n y i Miklós dr. ismertetne a főváros üzemi bizottságának javaslataival kapcsolatos polgármesteri jelentést, amely a hatósági üzemek elleni mozgalom vezetőit oly színben tünteti fel, mintha azok a felfokozott elégülotlenség haszonélvezői volnának, Ezt a hangot ós megállapítást kénytelen a kereskedelem és ipar nevében visszautasít; ni. Zárai Samu Levelező tag ismertette azt a L:lyzetet,hogy f köz szállít ásókon csak annak a pályázónak ajánlatát veszik f igy ölembe, aki a vállalati összeg 25 >«-át engedményezi a társadalombiztosító intézetekre, f fl járuléktartozásainak fedezetére* Panaszolta azt is, hogy c legutóbb biztosított részletfizetési kedvezmény a gyakorlatban semmi értékkel sem bir. /Folyt, köv./
