Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3

1932-11-28 [068]

Budapest, 1932, november 28. XIV. évfolyam, 269. szám c EGYHÁZI HÍREK /Baltazár Dezső és Farkas István püspökök beszéde a Bethlen Gábor-Szö-eetc _ miskolci ünnepén. Folytatás . / • Isten hatalma a szeretetében van, folytatta Baltazár püs­pök, • s ezért a szegényeket hivta meg királyi asztalának vendégeiül. - Szovjetoroszországban a lélek bestiái fegyverrel, börtön» nel, vérpaddal próbálják eltorlaszolni az Isten útját, de eldugott kuny­hókban mégis megtalálja Isten azokat, akiket keres. Senki sem üdvözít, coaR az Isten és senki sem üdvözfil, csak a hivő. Az Ur annál közelebb van, mi­nél szörnyűbb a nyomorúság, 0 ad még ma is rózsás vágyakat a szivbe, gyöngy harmatot a hajnali mezőkre. •* Szükség kiált, nyomor jajong szerte a világon, s az embe­riséget azok tették tönkre, akik nem ismerték, vagy félreismerték az Is­tent és gyűlöletből, számítva vitték csődbe a világot. Szeressük tehát Is­tent, hogy a tőle való születés magas méltóságát megnyerjük.' Ez' a Bethlen Gábor-Szövetség programmja is, szeressük tehát a szövetséget... A püspök beszéde után lelkesen zengett fel az éljen. G y r­k ö s s y Endre, a Petuf i-Társaság tagja szikrázóan szép, magyar verseiből olvasott; különösen mélyhatásu volt' Prohászka Ottokárról szóló költeménye Vitéz C séc si-Nag'y Imre ny. altábornagy, a óethlen Gábor- Szövet­ség ügyv, elnöke mondott záróbeszédet és Bethlai Gábor jelszavát hangoz* tattá: "istennel - hazaérti" Yell, hogy szerelmesei legyünk mindennek, ami magyar és nekünk, magyaroknak, szeretnünk kell egymást, mondotta. Fordít­sunk hátat a gyülölségről beszélő álprófétáknak, s baráti kézszorítással teremtsük meg az egységet. A továbbiakban az altábornagy, a háború vitéz huszárbrigadérosa megható harctéri epizóddal: a zsoltárt éneklő magányos tábori Ő3*szectftől..^ett pilJanatképpel, ozze 1 a közvetlen és jelképes il­lusztrációval fojozto bo az ünnopot, s még a református egyházi ónokkar sze­repelt, majd a Himnusz hangzott tol. /MOT/F. -DEGENFELD PÁL GRÓF FOGONDNOK ÉRDEKES LEVELE LEMONDÁSÁNAK OKAIRÓL. Ismorotos, hogy a tiszántúli református ogyházkorülot fő­gondnoka, Dogonfold Pál gróf logutóbb lemondott méltóságáról, A fogondnok most a korülot osszon lolkészoihoz intézott levélben indokolja mog lemondását, s ogyobok közt a kövotkozőkot mondja: - Nohéz körülményok, orkölcsi és anyagi válságok között tö­rokodtom mindonokfolott ogyházam érdokcit szolgálni, virágzásán munkálkod­ni. Ez vozototo lemondásom boadáJSra is, tKuvt nom akarhattam, hogy a köz­jogról, jogfolytonosság- és jogbiztonságról vallott meggyőződésómhoz vw­ló ragaszkodásom, amellyel magamnak, lolklLiS^iorotomnok tartozom, bára-ly vo­natkozásban, bárki fölfogása szerint is ogyházam és annak órdokoi ártnlná» ra lohosson. A boldogabb idő olőkészltéso, olkovctkozósS nok munkálása különösön a tii ogyházunk ogyik nagy célja, magasztos hivatás a. Ez a fölfo­gás vezotott ongom ogyházi toron való szolgálótok ogészjdojo alatt és ugy véltom, hogy magas holyro omoltotvo, gyongo hangom mindon irányban mosszobb­ro losz hallgató és orőtolj os közszollom ébrosztésóhoz nőmilog hozzájárul­i hat. Tulbocsültom orőmot ős onnok fclismorő so onyhiti számomra a visszavo­/ nulás fájdalmas őrzését. Egyházam iránt való kötv-dossógomot toljositon qk­I kor, ha lomondásommal holyomot alkalmasabb világi vozórn^k ongodom át. /A- ^ —A REFORMÁTUS SZERETETSZÖVETSÉG MONSTRE ÉRTEKEZLETE DEBRECENBEN. Mint Dcbroconből jolontik, ott tegnap vasárnap délután, a Kistemplomban nagyszr­básu értokozlo^c hivta összo mind a tiz roformátus ogyházrőszt Balta­* z á r Dezső dr. püspök. U r a y Sándor lelkész istontisztoloti szolgála­ta után Baltazár püspök hondott beszedőt, s a nagy jovöro hivatott szövet­ség támogatását állította kötolossőgkóni, • hallgatói olé, majd Kiss Foronc dr. ogyotomi tanár, a szövetsog ügyv. igazgatója bőszéit. /MOT/F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom