Magyar Országos Tudósító, 1932. november/2

1932-11-15 [067]

Kézirat, „ - n Közgyűlés 3 oldal, Budapest, 1932. november 15. ti v

u /A költségvetés vitája a közgyűlésen. Folytatás*/ Szükséglakásokat kell berendezni az üres gyártelepeken, mert tűrhetetlen az a helyzet, hogy a pincékben elhelyezett villamostranszformát őrállomás ok előtt éjjelente 50-70 hajléktalan melegszik, éhesen, rongyosan. Munkához kell juttatni az Ínségeseket azért is, mert az emberek elszoknak a munkától és elvesznek a társadalom számára. Beszédét azzal fejezte be, hogy az uj idők uj problémákat vetnek fel és ezekben az időkben a város vezetőire fokozott kötelességek há- • rulnak, a nehézségek dacára meg kell őrizni a főváros hegemóniáját, a r^gi díszes állások ma gondok őrhelyeivé váltak, amelyről ütemes, uj tempót kell diktálni. Payr Hugó beszéde után dr. Huszár Aladár főpolgármeste .r szünetet rendelt el. Az ülést 8 óra után nyitották meg újból. Az első szónok Pfeiffer Ignác volt. Kikelt az adóemelések ellen, majd megállapította, hogy a főváros jobb helyzetben van, mint az állam. Az építkezés fokozását sürgette, mert a helyzet csak akkor javulhat, ha a munkanélkülieket fogyasztóképessé teszi. Foglalkozott a H V és a Talbot-centrálé átvételének kérdéseivel, Kijelentette, hog3§nindkettő improduktív kiadás. A Vízmüvek fejlesztését, a kutak elpoaványositásának megakadályozását indítványozta, majd a füstemésztők létesítéséről beszélt, végül pedig a fóvárosi törvény m gváltoztatásának szükségét hangoztatta. A költségvetést nem fogadta el. E b e r Antal Wolff Károly költségvetési beszédével polemizált éa azerabeazál-Wr'azzal a felfogással, hogy nem a költségvetési egyensúly fenntartásává legfőbb feladat, hanem az élet törvényeinek éFTÓnyeaitéae. Idézeteket olvasott Royal Tyller népszövetségi biztoa Jelentéaéből, amelyekkel azt kívánta igazolni, hogy a f 5V áros gaz- ; dálkodáaa túlzott keretek között mozog. Szerinte a községi háztartás vitelének alapelve az^>vájjon a magángazdaság életképességének fenntartásával milyen közterhet bir lel a közület lakossága, mert a költségvetés végösszege legfeljebb ennyi lehet. Annak, aki az igazságot akarja szolgálni, félelem nélkül ki kell jelentenie, hogy nálunk az utóbbi 12 esztendő blgantomániája után nem marad más hátra, mint a községi háztartás sürgős lebontása, mert amig ez meg nem történik, a legssekélyebb javulásra sem lehet sz^ámitani. ; _ ^ közterhek az adózó polgárság btfuttó jövedelmének 40 . #-át emésztik fel. ' • . . Akármiig ép. szenvedts&^wj. járjon is a kizület túlzott sztuvezeténeic lebontása,, erre feltétlen szükség van.-Kölcsön, vagy ádónélkül befektetni nem lehet. Kölcsönt sem külföldön, sem belföldön'jelenlegi helyzetünkben nem remélhetünk, az adóbevételek a z In t?lH'&em" jöhetnek 3zámltá3b_a. A munkanélküliséget • sak a magángazdaság taip¥iráilitásával lehet megszüntetni, ehhez azonban szükséges, hogy' ne §.'"/. T

fővárosjepitaen házakat éa ne a főváros Űzzön ipart. A racionalizálást'komolyan kell venni éa a felesleges hivatalokat meg kell szűntetni. Ma nincsen pénz színházra, szoborra

? luxusparkokra, de éppen így felesleges olyan utak építése la, ame-' lyek alig lakott vidékeken húzódnak. A gyógypedagógiai iakola fenntartása, az erdei iakolák éa száz meg száz más intézmény felesleges, ée határtalan könnyelműség az is, hogy a tüdőgondokókat főúri paloták luxusával építik fel. Egyszer már szakítani kell azzal a rendszerrel, amely a dolgoz 3 tisztviselő fizetését nyirbálja állandóan, mert becsületes munkát cs-ak tiszteségesen fizetett tisztviselőtől lebet követelni. A közterhek csökkentése a legelső feladat, mert ez . a nemzeti lét, vagy nemlét kérdése. Magyarország hercegprímása már három esztendeje kijelentette, hogyha oaonkaorazág lettünk, akkor húzzuk össze magunkat éa «éljünk ugy, mint csonka országhoz Illik, o is ezt irallja és a költségvetést abban a reményben fogadja el, hogy intését az illetékeaek figyelembe veazik, / Folyt. köv,/