Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-02 [066]

Budapest, 1932. november 2. XIV. évfolyam, 247. szára." ' ' .' POLITIKA {f '-^ M » A NEMZETT EGYSÉG PÁRTJA KOSSUTH SÍRJÁNÁL. • A Nemzeti Egység Pártja, mint minden esztendőben, ugy ez idén is, november elsején, Mindszentek napján, kizarándokolt a Kerepesi temetőbe, ahol felkeresték Kossuth Lajos ós Rubinek Gyula volt földmüvei és ügyi miniszteralt sírját, hogy ott lerój ja kegyeletét. A küldöttségben résztvett F. Szabó Géza, Erüger*Aladár, Takách Géza, Dési Géza, Rubinek István, Dezsőffi Aurél, Simoni Andrá3, Fekete Lajos, Csizmadia András. Herceg Béla, Korodi-Katona János, Lányi Márton, Maday Gyula, Fráter Jenő és még sokan mások. '

t Kossuth La'os sirjánál a párt szónoka Krüger Aladár volt. /Krüger Aladár beszédét külön adjuk./ Rubinek Gyula siójánál F. Szabó Géza beszélt, kiemelve Rubinek Gyulának az agrártársadalom érdekében kifejtett hervadhatatlan érdemeit. /MOT/B. KRÜGER ALADÁR 0R3Z, KÉPVISELŐ BESZÉDE A KOSSUTH-MAUZÓLEUMNÁL. - Az ember földi élete; érkezés, búcsúzás és emlékezés. Ki mint sáfárkodott az érkezés és búcsúzás közti idővel, akként lesz földöntúli jutalma és földi emlékezete. - Kossuth Lajos érkezése és bucsuzása közé közel egy évszázad esik, olyan évszázad, melyben a nemzeti ébredés kibontott szárnyakkal több száz év mulasztásait igyekezett helyrepótolni. Két szárnnyal akart emelkedni a nemzet: a politikai és a gazdasági függetlenség szrányaii és mindkettőnek egy-egy osodálatoá . lángelme adta meg az. erőt: Széchenyi ós Kossuth, akiknek élete, ha a történelem fényszórójába állítjuk, ma már tisztán látjuk, hogy a politikai és gazdasági függetlenséget egyformán akarta mind a kettő. - Nincs még egy nemzet, melynek nagyjai, ha látszólag külön utakon haladnak is, de annyira azonos célok felé törnének, mint ahogyan ezt a mi nagyjainknál látjuk. A mei nemzedék célja: békerevizié. Kossuth nemzedékének vezérlő igéje volt: talpra Magyar! Rákóczi tt

pro libertate

11 bontott zászlót. Zrinyi Miklós, a költő jelszava: Ne bántsd a magyart! A Hunyadiak csatakiáltása: Jézussal a pogány ellen! IV. Béla a legcsodálatosabb újjáépítő lángelme. Szent István mint apostol járja az országot: én té&ed megkeresztellek. Árpád az addigi szállások helyett hazát teremt - de mindenik vezórlőgondolat csak változata annak az eszmének, melyet ma ugy hivunk, hogy nemzeti öncélúság. - Hogy a nemzeti öncélúság annyi nagy lángelméje közül miért éppen Kossuth kapta meg a magyar nép lelkét legjobban, annak ime néhány forrása. A nemzeti öncélúság gondolatát Kossuth vitte át a nemzet legszélesebb köreibe, ő tette azt demokratikussá. Főhadnagyokból lettek diadalmas hadvezérek, egyetemi hallgatókból zászlóaljparancsnokok csak a tehetség demokratikus elve alapján ós elnyomott jobbágyokból a szabadságért halni kész honvédek. A szabadságharcok során elődjével, Rákóczival szemben még egy Pálffy János állott ós a majthényi fegyverletétel után jött a kiengesztelő szatmári béke. A 48-as szabadságharc során a honvédek ellenségei Paskievics és Haynau voltak ós Világos után nem kiengesztelő béke, hanem börtön, golye és akasztófa: Arad következett. - A demokrácia egyetemes 'átfogó erejével és az ártatlanul kiontott vértanuk vérével kapcsolódik a § 48 ^as szabadságharc a nemzet lelkéhez anynyira, hogy abból erőt merítenek késő évszázadok is. /} - A Világos után kiontott ártatlan vér érleli és a nemzetre vert / rabbilincs kovácsolja azután Kossüda lelkében dogmává azt a meggyőződést, \j hogy politikai és gazdasági függetlenségünk és nemzeti önoéluságunk alapfelh: ff tele: a teljes elszakadás Ausztriától. Talán 1847-ben Kossuth még megnyerW hető lett volna egy dualisztikus megoldásnak, 1849 után ez ránézve lehetetfí lonséggé vált. És hogy neki volt igaza, azt a világháború beigazolta. !' /Folyt.köv./