Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-02 [066]

MAGYAR OloZÁGOJ TUDójITó Kézirat Tizenötödik kiadás, Dudapest, 1932, november 2, XIV. évfolyam, 247. szám. /HEGEDuJ KALMAU DMJZO.DE A TlJga I.jTVÁIí-EMLüKC'IÍTEPBW. Folytatás 5,/ Mert JaJ annak, aki a közélet porondján küzd és a tiszta erkölcs parancsa ellen vét. De jaj mindenkoron annak a nemzetnek, amelynek vezetésére olvanok vállalkoznak, akiknek köz- és magánélete a legszigorúbb Ítélet mértékét el nori bírja! A tömeg, a nyomorgó szenvedő tömeg felfele tekint és mit várhat onnan, ha nem a tiszta erkölcs üde levegője árad szét a magasbc-17 A rothadást, a pusztulást, amelynek mi áznál szétterjednek a levegőben és menthetetlenül viszik, ragadják egy erkölcsibukás felé az egész társadalmat, A magyar társadalom minden rendje és osztálya valósággal szomjúhozik a tiszta erkölcs levegőjére, megköveteli ás elvárja a vezetőktől, hogy etikai téren tiszta életük világító fáklyájával vezessék az egész nemzetet. Ezek a fáklyák kell, hogy a határokon átvilágítsanak, mert ellenségeink csak akkor félnek tőlünk, ha különbek vagyunk, mint Ők, ha feltekinthetnek miránk^ barátainknak C3ak annyit érünk, amennyit erénycink s idegen rabságban élo testvéreink csak ugv vonzódhatnak, csak ugy vágyódhatnak mihozzánk, ha nemzeti erényeink,erkölcsi hagyományaink régi fénye ragyog hozzájuk a határokon át, - A magyarság lelki egysége ebben a postulatumban tökéletes, Ls ha a becsületért esengő, a közélet tisztaságáért küzdő egyszerű magyar csüggedni kezd a hitébon, hivja segítségül a halott Tisza Istvánt: égigérő gránitalakja meg fog jelenni a közélet porondján, az erkölcs evangéliumával vasközében, mint halott bajvívója az örökké élő magyar becsületnek! ' Tisza István rendíthetetlen volt az erkölcsi Igazságszolgáltatás hitében. De rendíthetetlen volt politikai meggyőződésébon is. Ellenfelei makacsnak, konoknak, megátalkodottnak bélyegezték meg, pedig csak egyszerűen ?".övétkezőtÓ3 volt egy korban, amelyben a következetlenség volt az olcsó népszerűség babérszerzője. Következetességével nemcsak erkölcsi példát adott, de vele és általa a magyar feltámadás alapját vetette meg. Az 6 erkölcsi evangéliuma a magyar integritásért küzdők legnagyobb erőssége. Ennek.az erkölcsi evangéliumnak legmagasztosabb és legmeghatóbb dogmája: a magyar hűség,- a magyar hűség, amely megingathatatlan, amely törhetetlen. - A magyar hűség eltéphetetlen láncán vonultunk mi a háborúba, de a Tisza István tiltakozása e háború megkezdése ellen, a magyar ügy legnagyobb erőssége, mert megdönti háborús bűnösségünk hazug legendáját és a feltámadásnak leghatalmasabb szószólója, mert azt jelenti, hogy mi nem vagyunk bűnösök, hogy mi csak a mi vérrel szentelt, vérrel szerzett ezeréves hazánkat védtük és leigázott magyar és más anyanyelvű testvéreinkben a jogcimnélküll birtoklásnak, egy jog alan és erkölcstelen aktusnak szerencsétlen, de megmenthető és megmentendő áldozatalt tudjuk,, látjuk és érezzük, A világháború forgandó szerencséjének változása közben, amikor Szent István koronájának darabjait alku tárgyává tették, nagy históriai távlat kapuját tárta fel előttünk történelmi szállóigévé magasztosult mondása: "Egy akácfát som adunk 03 aki ezt az akácfát el akarja venni tőlünk, arra lövetni fogunk!" Az az akácfa szimbóluma az Irredenta hitnek: ml nem kívánunk semmit a máséból, de nem adunk egy akácfát sem a ml ezeréves birtokunkból és ha elrabolták, visszavesszük tőlük. - Egy világtörténelmi földcsuszamlás a fák millióit ragadta el tőlünk, de az az egy akácfa, amelyről Tisza István nem mondott le, amelyhez Tisza István ragaszkodott, marsallbottá leöfc a vezér kezében, aki az elrablott országrészeink visszahódítására Induló sereg élén haladni' fog. - Mikor a gyilkos fegyverek tüzében összeroskadt, még látnia kellett;- hogy összeomlott minden, amiért élt, küzdött és ssenvedett. Hincs és nem lehet ennél nagyobb tragédiája egy nagy életnek az'egész világtörténelemben .JKirálya félreismerte, nemzete nem értette meg. Az élő Tisza Istvánt nem értette meg, a halott Tisza Istvánt vezérévé avatja a nemzet. A magyar hűség sarkcsillagának a fénye hidegen hagyta a magyart, de amikor , sziporkázva lebukott, millió és millió darabra törve belehullott a magyar l / szivekbe és a hazaszeretet öröktüzét gyújtotta fel a magyar szivekben? En\( nek az öröktüznek örökélesztésére jöjjön a Tisza-gárda mellé egy fiatal U gárda! De ha a nemzet élni akar, ezt a fiatalságot Tisza szellemében kell A\ nevelni és ennek a fiatalságnak a Tisza István erkölcsi evangéliumára táíy" maszkodva lehet csak biztos jövő felé vezetnie a nemzetet, /Folyt, köv,/