Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2

1932-05-20 [065]

Budapest, 1932. május 20. ^^ XI*, évfolyam 112.szám. 3ARFáTTI ASSZONY ELŐADÁSA A KORVIN MÁTYÁS MáGYAR-OLASZ EGYESÜLETBEN, A Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesületben pénteken délután Margherita S a r f a b t i asszony, a kiváló olasz esztétikus rendkívül nagysikerű előadást tartott az olasz "Novccento" művészetéről• Az előadást a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében tartották meg, melyet ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltött a nagyszámú és előkelő közönség,kiknek 'soraiban megjelent: József királyi herceg, Mario Arlotta olasz követ x feleségével és a követség egész tisztvisclőkarával, s ott voltak: Oxolia olasz ezredes, herceg Pignatelli Riccardo a budapesti olasz fasció vezetője, a fa.se lo népes küldöttségével. A külügyminisztérium képviseletében oáró Villani, a kultuszminisztérium megbízásából vitéz Haász Aladár miniszteri tanácsos jelentek meg és a közönség 3oralban helyet foglaltak Berzeviczy Albert né, gróf Klcbelsborg Kunóné, gróf Zichy Rafaelné, Oömöry La lm László, Radó Antal, Zambra Alajos, Gerevich Tibor egyetemi tanárok, Vaszary János és Glatz Oszkár,. : Molnár Cz.Pál festőművészek, Kuthy Tódor ny. államtitkár, lovag 3untelli Itolo és még sokan mások. Az előadáson Berzcv iczy Albert elnökölt, aki mindenekelőtt hangcü lyozt a, hogy Magyarország az a nemzet, amelyik legjobban megérti az olasz szellemet, majd meleghangú olasz beszédben üdvözölte a kiváló előadónőt, ismertette és méltatta esztétikai munkásságát, nagyhatású finom müvészetü kritikáit, felsorolta önálló müveit, mel7;ek közül nem egy világnyelven ls megjelent. Ez a munkásság Sarfattl asszony számára nagy irodalmi tekintélyt biztosított hazájában és külföldön. Rendkívüli művészeti 'képzettsége, éles Ítélőképessége, izlése és oátor sikra szállása vezetőszerepokhoz juttatták a modern olasz művészeti mozgalma.kban.A Novecento-nak ő nemcsak egyik legkitűnőbb Ismerője éa^oghivatottobb méltatója, hanem esztétikájának egyik megteremtője, térhódításának és sikerének egyik fő olőmozditója, A nagy tetszéssel fogadott elnöki bevezető beszéd után'S a. r fa t t i a.ozszopjt nagy figyelem között kezdett hozzá elai dáisához;. 'g * Először nagy hódolatának adott kif iezóst a magyar kultúra iránt, majd ezután mindenekelőtt a"Noveconto" k .áe jozését és értelmét magyará zta meg.A "Novccento" "XX.századot jelont", a egy művészcsoport és stilus megjelölésére szolgál, mely .a modern művészeti áramlatokat foglalja magában. Az cinevezés nem definíció, nem is akar egy alig megkezdett századot monopollá 'ü .1.Megfelel az olasz hagyománynak, moly a különböző stílusokat a századdal jelöli meg,mint Quattrocento és Cinquecento. Már maga a múltból dicsőségcsen megszentelt elnevezés mutatja a novocontiat álmák azt a szándékát és akaratát ,hogy a saját múltjuk korszerű mognyil'sával visszahódítsák az olasz művészet vezető szerepét. Az olasz Movoconto művészcsoportja a dicsőséges hagyományhoz nem puszta retorikai gyakorlatból fordul,hanem azért, hogy azt mogujitva,folytassa. Amidőn a mi századunk és a ml korunk nevét, a XX.századot a Novccento heraldikai jelképül választják,ez a jelen történeti meglátását jelenti, •moly a jelen valóságának jegyeit, a halhatatlan igazságok köretében magasabb régiókba képbe emelni, s az önkényesből a szükségszerűségnek, a vél-' tozóból az állandónak, a modernből az öröknek magasabb eszményeihez vezet. Ez a merész célkitűzés elengedhetetlen az olasz művészet számára, mely a nagy föl-közi tengeri körzetbe tartozik. Az olasz müv Lozot mindig akkor volt nagy és -maradt szolloméhoz hü, midőn nem alacsonyodott le az objektív és realisztikus "ábrázoláshoz^ • - Nem hiába, nevezi Dante és Leonardo a művészeket a természet lu'uyának és Isten unokájának, mert az igazi nagy olasz művészet saját világot teromt^magának, az Istentől alkotott világ képére és hasonlóságára ugyan, de ettől csak ihletet merit és nem másolja, "önti le", nem utánozza azt. | Ennek a misztikus és termékeny alch lm iának elemeit elsősorban a ml régi nagyjaink geometrikus szollomében kell keresni, akik - a szabad szoborban éppugy, mint a. dimenziós vásznon, vagy falon - a mérték és ritmus szigorú és öszhangzatoo'tör vényei szerint előre kimért, kiszámított archltektonikuo terct alkotnak. Az ösztönös és egyúttal kiszámított szükséglet, mely a tömegei; jL elhelyezése céljából az ale.kokat, tárgyaljat, helyeket, tájakat, zárt és rit/h aikus sémák keretébe foglalja: az olasz festészetet, ellentétben az északi 0( né-ok festészetével, arra vezeti,hogy a látott valóság elemző részleteit az / j egésznek összhe.ngos egységébe foglalja, s hogy oly határozott stilus típust :

\J hozzon létre, amely a stilisztikai szerkesztés szükségletedhez m^ten a legkülönbözőbb változásokra, és árnyalatokra •könnvon képes logyoho /folyt, köv./