Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2
1932-05-17 [065]
Budapest, 1932. május 17. XIV. évfolyam, 109. szám. A FŐVÁROS VACSORÁJA A PEN CLUB TAGJAINAK TISZTELETÉRE. Budapest széke ,'óváros a Pen Clubok X. nemzetközi kongresszusának tagjai tiszteletére kedden este a Gellért szálló márványtermében többszázteritékes bankettet adott, amelyen a kongresszus tagjai teljes számban vet tek részt s P.ipka Ferenc mellett Galsworthy, Jules Romáins, Bethlen Istvánná grófné, szemben velük Herczeg Ferenc, Holtai Jenő és Kosztolányi Dezső A vacsora után R i p k a Ferenc mondott francianyelvü beszédet, /Ripka Ferenc beszédét 24-ik kiadásunkban közöltük./ Roda Roda állott fel ezután szólásra és közvetlen, szellemes modor-' ban mondta a következeket: ünden Pen Clubban 3-4 frakció harcol egymással } Úgyhogy a világ J en Clubjaiban mintegy 100-120 különböző álláspont mérkőzik, mert tudni kell, hogy a Pen Clubok nem képeznek egységes tábort. Csak itt Budapesten egységek. Egységesek pedig a magyar vendégszeretet és a r.a£ gyar művészet elismerésébon. Kis nemzet még szellemi téren nem produkált annyit, mint Magyarország, Ez a nemzet, amely évszázadokon keresztül folytatott küzdelmeket a szabadsagáért, épp a legnehezebb időkben alkotta a legszebb művészi alkotásokat. Csodáljuk is mi magyar müvésztestvéreinket. A magyar szellem mindig és mindenütt az egész világon elismert exportcikk és a világ összes vámsorompói nyitvaállnak. ez e lőt t a cikk előtt. Ezután egy részt olvasott fel Roda Roda, aki frakkhoz is piros mellényt visel, Széchenyi Istvánnak a.Hitelé cimü munkájából, s az idézetei; Széchenyi nagy mundásával fejezte be:^Magyarország nem volt, hanem lesz s poharát a magyar irók és költők egészségére a a magyar művészet soha el nem-múló tündöklésére ürítette. M árkus Miksa, az 'Újságírók Egyesületének elnöke üdvözölte ezután magyar és francia nyelven a magyar ujságiró»á rsadalom nevében a kongresszus tagjait, majd Jules Romaira szólalt fel. Nem készültem, mondta, erre a beszédre, de az embernek nem is kell készülnie arra, hogy Magyaróra záiránt érzett érzelmei'-ek kifejezést ad ion. Már öt évvel ezelőtt ls jártam itt. akkor megismerte a magyar lelket s ennek az országnak feledhetetlen benyomásaival távoztam innen. Azonban akkor nem tudtam egészen•felfogni önnek az országnak a rettenetes tragédiáját és nem tudtam, hogy milyen óriást mértékű az a katasztrófa, amely Magyarországot érte #r tudtam, hogy olyan tettekért büntették Magyarországot, amelyekért Mae.earország nem volt felelős és nem tudtam, hogy olyan sors jutott osztályrészéül en nek az országnak, amilyent nem érdemelt. De még ennél is kevesebben tudják azt, hogy milyen szolgálatot tett a magyarság századokon keresztül az euró nai civilizáció érdekében, mert Magyarország volt az, amely a nyugati civilizációt megvédte a keleti barbárok ellen, akikhez pedig esetleg testvéri kapcsolatok fűzték őt. A világ eseményei, köztül Doumer elnök meggyilkolása azt mutatja, hogy a háború befejezése óta az idei esztendő a legnehezebb. Ne feledjük el azonban, hogy minden bajnak, ami van, a háború az oka. ós a háború ellen minden Írónak és intelligens embernek állandóan harcolnia ke 11« Arra kérem tehát a megjelenteket, hogy ne feledjék el a háborút és a mai nehéz napokat és oronagálják a ondolatot - a háború ellen. Lelkes taüs fogadta Jules RomainS fels zólalását, ame y után á'estermar, holland nagyioaros, a hollandiai' irók és művészek mecénása a ma gyar sajtó felvirágzására ürítette pohárá*-* ; felszólalások sorét Marínetti szavai zárták be-. Ez a bankett, mondta, elhiteti velünk, a magyar vendégszeretettel párosultan,' hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok közt sem érzik a magyar irók és költők a bajokat. Ez azonban csak képzelet, az írókról tudjuk, hogjjnem anyagiakban, hanem szellemiekben gazdagok s legfőbb erejük a képzelotehotaég. A képzelőtohetség oedig a boldogságnak egy'k alkatrésze. Poharát a magyar irók boldogulására ürítette. /'".ÖT/Ó — - — a
