Magyar Országos Tudósító, 1932. április/3

1932-04-22 [064]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. C t ö d 1 V kiadós. Budapest, 1932, április 22. fj XIV.évfolyam 90.szám. P ő V A R 0 S" MÁJUS 16-ÁN "HÍ SZIK KÖZSZEMLÉRE A VÁLASZTÓI FóTNEVJü,GYZ£KET. Az 1932. évi 3.t.c, amely az országgyűlési képviselővel asztok névjegyzékének kiigazításáról, illetve * kiigazítás egyszerűsítéséről szól, ugy rendé lkeze tt, hogy az idén takarékossági szempontból n^-m Írják össze újra a választókat, nem •sinálnak uj névjegyzékeket, hanem az érvényben- lévő régi névjegyzéket egészítik ki. Az ezzel kapcsolat<b3 intézkedések, illetve a törvény végrehajtásiról kindott 17T00C-es 3zámu r endelet intézkedéseinek ismertetésire L i b m v Endre helyettes polgármester április 25-én, hétfőn délelőtt tizenegv órára Ö3szehivta a központi választmányt. Aki'gazitás ugy történik, hogy a névjeg-zékbe felveszik mindazokat a férfiakat éa nőket, akiknek választói jogosultságuk van, illetve akik a törvényes korhatárt a 24. és a 30. évet elérték. Viszont törlik <J _ régi névjegyzékből mindazoi-'a t, akik. ről mag állapitják , hogy valamilyen törvényes oknál fogva választói jogosultságukat elveszítették. Ez a megállapító;, ugy történik,hogy minden intézmény és minden hatóság utasítva lett, hogy a főváros polgármesterének küldjék be mindazoknak a jegyzékét, akik a választói jo^ct s Ive 3 zite tték, így például a rendőri bejelentő hivatal azokról, akik elköltöztek, a kórházak az elmebetegekről, o bíróságok azokról, akikntfc: politikai jogát felfüggesztették, vagy csőd alá kerülteb, stb. Az uj választókról é a választói jogukat elveszitettekről készített pótnévjegyzékeket május 16-án, ugy ahogy a választói törvény előírja, négy hétre közszemlére teszik ki és ez alatt a v névjegyzékek ellen felszólalással lehet élni. /Mól/l. ' MÁTYÁS) KASTÉLYÁT ISMüRTEK FEL i SZAKÉRTŐK A HIDEGKÚTI-UTI ROMOKBAN. A Hl-' degkutl-ut 48.3zámu telken feltárás alatt álló középkorbeli épületmaradványok m-gvizi gálás ára. pénteken délelőtt szakértőbizottság szállott ki. A bizottságban resztvettek M a j 0 v g z k y Tál államtitkár, Varjú Elemé:, a N-mzeti Múzeum igazgatója, C s á n y 1 Károly az Iparművészeti Múzeum igazgatója, a Műemlék, k Országos Bizottsága képviseletében S z ő n y i Ottó, Lux Kálmán műépítész, Gerevich Tibor és P o m a n ovs z k y • ( Sándor egyetemi professzorok, Ányos Pál országos főlevél tárnok, H ö 1 r i g e 1 József múzeumi igazgatóőr, a Közmunkatanács képviseletében Hofhauser Elek, a s?ékesf őváros képviseletében N é m e t h y Károly §3 C 3 ,á r m a n n Ferenc tanácsnokok, továbbá G á r d o n y i Al- • bert f őleveítárnok, K u z s 1 n a z k y Bálint és H o r v á t h Henrik fővárosi muz-umi igazgató é.

c Nagy Lajos az aquincűuni múzeum Igazgató őre. A bizottság alapos vizsgálat tárgyává tette az eddig feltárt lele tt KC t és megállapította, hogy az eddig harmincöt méter hosszúságban és husz méter ízélességben feltárt épületmaradványok minden valószínűség szerint Mátyás királynak, sőt esetleg II.Ulászló királynak vadászkastélyából -záirmaznak. Erre a megállapításra mutatnak a maradványok, az -gyes szobákban sértetlenül m gmaradt rombusz alakú padlóburkolat, zománcos padlóburkolat,faragott kövek, -zine.s mázu téglák $a cserepek. Ez-k a maradványok gazdag kiképzésű épületre mutatnak. A kiásott töredékek többnyire aprók, a nagyobb darabok között azonban egy négyszeres márványpárkóny van, amely félreismerhetetlenül magán viseli a reneszánsz stilust, A legérdekesebb töredék egy cimer-rŐ3z, amely 3zárnyas koronás oroszlán', fbráso?.. ez pedig a Jagellók címere ez a lelet valószínűsíti azt a feltevést, hogy már Mátyás uralkodását megelőzően II.Ulászló király korában is meg volt az épület. Azt is* megállapították, hogy a török hódoltság ideje óta ezen a területi 11 semmiféle ház nem állott. Bonfini feljegyzései szerint Mátyás vadaskertje essn a ponton kezdődött és a megejtett számítások is amellett szólnak,hogy a szakértő bizottság véleménye teljesen helytálló. Azt a félts-véét is ki fe j e z t ék,hogy Mátyás az Ulászló korából rm-gmaradt épületet átalakíttatta. Az épület minden valószínű-ég szerint sm-letes volt, -zt ->zért lehet állítani, mert lépcsőnyomokat ia találtak, érdekes, hogy a romok alig egy méteres földdel voltak borítva, továbbá az, hogy boltozatom pincék maradtak fenn, amelyek azonban mesterséges uton be vannak tömve. \ további feltárás a pincékbe tömött földben jelentős n ujabb -mlékeket vár. \ Ettől a kastólyromtól mintegy kétszáz lépésnyi távolságra tizenöt V méter hosszú, öt méter -zéles kápolna alapfalait fedezték fel. A helyszíni • rekonstrukció alapján ugy vélik, hog ' a kápolna b-járatánál torony állott éj ^zer k= re azt ül l-h t tt b-jutni a szentélybe, /folyt, köv./ 2C