Magyar Országos Tudósító, 1932. április/3
1932-04-29 [064]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSITO b. é z I r a t . Kilencedik kiadás. 3-uda'pest, 1032. április 29. y/ XIV. évfolyam, 94, 3zám. H I R 3 K ' / A M áZÖGAZDkS^GI MUNKASSAG V ERGODES 3 A GAZDASÁGI VALS^GBAN eimmel tartott rendkívül érdekes előadást pénteken este a Mapyar Nemzetpolitikai Társaságban dr. H a 1 á c s Ágoston az Országos Lezogazd«aági urnára főtitkára, álöadását azzal kezdte, hogy bér az egész világ. dolgozó népességinek nagyobbik fele van a mezógazd r Ságban foglal koz t"t ve, mégis világszerte aránylag nagyon keveset foglalkoznak a mai őgp zdasági munkásság szociális problémáival. Jellemző pl,, hogy most, amikor a mezőgazdasági válság: világszerte dühöng, sehol, sem vetődnek fel na az&ga zdasági szociális problémák. Még e genfi nemzetközi munkaügyi hivatal,' amely egyébként az ipari munkásság minden kérdésével r sz le tes en foglalkozik, sem fordít figyelmet a mezőgazdasági válság szociális kihatásaira, A továbbiakban rátért arra, hogy a mezög- zda sági termeivények értékét általaiban hatszor annyi munkabér: terheli, mint az ugyanolyan értékű ipari termelvenyekét. A mezőgazdasági üzemek termelési költségeinek 50-80~á-a tiszta murkabér. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági termények áresése eresen kifejezésre kell, hogy* jusson a munkabéreknél. Ezt nálunk az enyhíti, hogy a munkások keresetének legnagyobb része terménybér, aminei: jelentékeny hányadét a saját maguk élelmezésére használva fel, az részükre voltaképpen teljes >* paritásban értékesül. Majd a mezőgazdasági munkanélküliség kérdését tárva fel, számadatokkal igazolta, hogy abszolút munkanélküli, vagyis olyan munkás, ski aratási munki hoz nem juthat, s magyar mezögazd° ságben r lig van és a gabonával bevetett terület nagyságához viszonyítva n^m ls igen lehat. A mezőgazda a ági munkásság bérmunkában tölthető munkanapjainak száma, amely néhány évvel ezelőtt még évi 200-ra volt tehető, me már alig ári el a 160 napot, ami tehát 25;ó-os munka csökkenés t jelent. Munka na pókra átszámítva az egész mezőgazdasági munkásságáéi ez kb, 64 millió munkanap veszteséget tesz ki. Ezt a nagyarányú munkaalkalom veszjteseget kizárólag a mezőgazdasági válság, a terményárak hanyatlása és a gazdák emiatci pénztelensége idézi elő és éppen ezért ezen a helyen gyökeresen csak a válság enyhülése fog javítani. Van azonban 3 mezögazdasági munkás viszonyok nehézségének egy speciálisan magyar jelensége is. Ugyanis a mai Magyarország területén 200.000-rel több mezőgazdasági munkás él, mint amennyi volt ugyanezen a területen a háború előtt, s ezeket még jobb gazdasági viszonyok mellett is csak nehezen tudja kellőképpen foglalkoztatni. Utalt arra, hogy eteklntetben semmi számszerű adat nincs, Ezért nem lehet magáilapitnni még hozzávetőleg sem a mezőgazdasági munkásság a lkalmaz tatási viszonyai és a mezőgazdaság, münkáss zükségl itét. Első feladat voln^ tehát a mezőgazdasági munkás visz ony okra vonatkozó pontos n- | da tt elvétel. Azután p>dig a mutatkozó mezőgazdasági munkás többletnek • a levez *t'eéről kell gondoskodni, amely szerinte a főleg talepltésen nyugvó háye8 földbirtokpolitikával volna megnyugtatóan elérhető. Végül szükségesnek tartja, hogy a papíron i eglévŐ gazdasági szociálpolitikai tanács lépjen munkába éa tegye átfogó tanulmányo.zás tárgyává a mezőgazdasági munkásság szociális problémáit és azoknak megoidáai"lehetőségeit. A nagy tetszéssel fogadott előadás után igen sokan szólaltak még fel. /MOT/B ifi A
