Magyar Országos Tudósító, 1932. április/3

1932-04-29 [064]

LíftCWAR ORSZÁGOS TUDÓSITO Kézirat. Hetedik kiadás. Budapest, 1932. április 29. XIV. évfolyam, 96. szám. HÍREK/ M I • JOGTÖRTÉNET A MAGY ;R ÜGY S ZOLGRLATAB AN TRIANON OTA. E c k h a ^ r t Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár a Tudomány Egyetemen előadást tartott "A jogtörténet a magyar ügy szolgálatában Trianon óta" cimmel. Előadásában kifejtette, hogy a trianoni béke után a jogtörténet tudósáéi három irányban szolgálták a magyar ügyet. Az első vitát Ausztriával kellett folytatniuk. A monarchia felbomlása után ugyanis Ausztriával való vagyonközösségeinknek felszámolásába kellett volna ke rü In lök.. Ausztrif azonban azt állította^ hogy Magyarország teljesen független ország vols, s igy vagyonközösségről szó sem lehet. Ezzel szemben a magyar jogtörténeti tudomány bebizonyította, hogy Magyarország ós Ausztria között fennállott perszonál* unlónak reális oldalai és következményei voltak, s ezért Magyarországnak joga van résztkéimi nzokbc-| a vagyontárgyakból /legyenek azok bár Ausztria területén/ melynek költségeit a köz&S jövedelmekből fedezték. B vagyontárgyak felett még folyik a per, s alkalmasint a közeljövőben kerül eldöntőére. - A másik két jogtörténeti vitára a megszállott területeken végrehajtott agrárreformok adtak alkalmat. A románok «z optánsper folyamán azt szerették volna elhitetni, hogy ők Erdélyben n rómaiak utódai, hogy az erdélyi oláhság az óromániaival jogegységben élfc, s hogy az erdélyi jobbágylázadások oláh nemzeti felkelések voltak. SzéVely János azonban bebizonyította, hogy oi oláhok Erdélybe csak későbbi telepítés folytán kerültek, az erdélyi órománlai oláhság között jogegység nem lehetett. A jobbágylázadások sem voltak oláh nemzeti jellegűek, mert az 1437 évi lázadás színhelye a Mezőség és a Szamos völgye, hol meg akkor nem . J • voltak oláhok, az 1514 évi lázadás megtorlása pedig a magyar és oláh jobbágyságot teljesen egyformán sújtotta. A magyar érvek meggyőző ereje előtt a román ^ polémia elhallgatott, -ami kedvező eredménnyel járt a z optánsp érben a magyarokra nézve, A jugoszláv agrárreform kapcsén' a magyar magánbirtokok elvételét azzal indokolták, hogy azokat úgyis királyi donátióba, tehát ajándékba kapták. A magyar jogtörténészek kimutatták, hogy e donátiékban voltaképpen adás-vételi ügylet a lényeg, melyet csupán 'zért kellett királyi donátió formájába öltöztetni, mert a korona, illetve a kantra birtokainak megvásárlásáról volt szó. Mégis a jugoszláv agrárreform esetében nem az Igazság, hanem a hatalom joga érvényesült. Az érdekes előadást nagy figyelemmel kisérte a hall,-' 'ság. /MOT/B. FŐVÁROS —A KÖZMŰ VELCDASI TGYOSZTAIYBCL aZ ELNÖKIBE HELYEZTEK AT A FŐVÁROSI JOGSZABÁLYOK SZERKESZTŐS!GÉT. Gallina Frigyes tanácsnok a fővárosi közigazgatás racionalizálásáról kiadott minapi jelentésében, meleet részletesen Ismertettünk, többek között azt is proponálta, hogy a fővárosi jogszabályok szetkeszteségét, amely mostanáig a közművelődési ügyosztály hatáskörébe tartozott, helyezzék át az elnöki ügyosztályba, mert most amikor az uj fővárosi törvény értelmében összes szabP ^rendeleteket és jogszabályokat revízió alá kell venni és nagyrészt ujja kell szerkeszteni m igen fontos, hogy a jogszabályok szerkesztősége és az elnöki ügyosztály között állandó kontaktus legyen. A polgármester Ilyen értelemben intézkedett is és a jogszab ályok s zerk esz tés 1 munkáit elnöki ügyosztály * ügycsoportjába helyezte át. /MOT/D. HÍREK -—AZ ORSZÁGOS GYERMEKVÉDŐ LIGA gyermeknapjait előkészítő és rendező b I/ zottsága G abriella és Anna főhercegnők védnöksége mellett, i/j május 1.-én, a Magyar Tudományos Akadémia tanács termében délolótt fél 12 / órakor ülést tart, melynek tárgya: elnöki megnyitót mond Albrecht MTl királyi herceg, "Gyermeknapi vers" irta Wlasslcs Tibor báró, előadja // 3 a y e r Margit hadi árvanövendék, ünnepi beszéd: tartja E c k h r r d t Jir Tibor dr.; elnöki zárszó. /MOT/B, //