Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2
1932-04-11 [063]
MAGYAR ORSZÁGOS TYDÓSIT 6 Kézirat. Hatodik kiadás. Budapest, 1932. ápr' 1 is 11. XIV.évfolyam 80,szám. , ^TUDOMÁNY * EILDS3RANDT TANÁR ELÓADAS A A TUDOMÁNYOS A KA Dl M IÁN, Dr.Rsns H 1 1 d e b r a n d t, ?• stuttgarti műegyetemen a művészettörténet tanára K vasárnap délután hat 'rakor tartotta előadását a háború utáni lémet miivé s zetről, a Tudományos Akadémián. Miut'n az űj Művészek Egyesülete nevében Ve s z ar y János elnök üdvözölte az előadó tudóst, Hildebrpndt professzor meleg szavakban mondott köszönetet a lelkes fogadtatásért, 3 kijelentette, hogy Németországban lelkes propagátora lesz a magyar művészetnek. Azután tulaj donképeni témájára áttérve, kifejtette, hogy az uj német müv észét alekulását három főtényező dönti el, az ősi faji hajlam, a földrajzi helyzet különböző fajok középpontjában és az általános művészeti áramlatokhoz való viszony. Mig a német művészettel szöges ellentétben például JZ olasz művészet a harmónia 1 " és a fonna szépséget keresi, addig a nagy német művészekre a kifejezés, a monumentalitás és a misztioizmusn&k a naturalizmussal valc kapcsolása jellemzi. 1900.körül Németországban is, mint egyebütt,az építészet lehanyatlott, ezzel szemben az építési technika tökéletesbedett.. A materialista világfelfogásnak megfelelően a naturalizmus uralkodott a képzcm Vészetben, hol tárgyilagos józan, hol romantikus szentinentális,hol elméleti törvényszerű jelleggel. Azután az úgynevezett Jugendstil tör utat ez uj eszmék számára az építészet most már utánzás nélkül merit régi stilusokbcl* Az impresszionizmusnak Németországban kevés i követeje, ezzel szemben az expresszionizmus minden ágazatában erősen gyökeret ver é3 a kép* zőmüvészet terén is technikai újításokat vezet be. A héboruuténi közszellem diktatórikus rendet parancsol és erre a művészet szigorú szerkesztettséggel válaszol. Az építészet válik az uralkodó művészetté, 9 válaszfal a műépítészet és a mémök-épitészet között leomlitc.Az építészet kihat a festészetre is, precizitás, a személyes elem kikapcsolása, anyagszerű technika, a szükségszerűség kifejezése jellemzik az uj tö^. ekvés eket. Ebe en az összefüggésben emlékezett meg Hildebrandt profesrzor nagy elismeréssel • Berlinben élő raagy ar festőről, Moholy-Nagy Lászicr''l, aki a német művészetre erősen kihatott, , _ Jelenleg bekövetkezett a tisztulási folyamat és három fotendencia uralkodik; áz abszolút művészet, j/j a szerkezetileg felfogott konstruktivizmus, továbbá =3 szintén erős szerkezeti hangsúllyal bir° uj realizmus, mely néhol rorian+-ikus, néhol tárgy 1T/ lagos, néhol meg szatirikus jelleget nyer és végül a magizmus, mely a muftii/ vészi ábrázolás száméra az álom világát nyitja meg. Hildebrandt profeszff] ezer megemlékezett még Kállay Ernő könyvének propagál ív értekéről, U A nagyszámú előkelő közönség rendkívül lelkesen fogadta Hildebrandt professzor előadását. /MOT/B. • I
