Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-20 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. 7 olcad ik kiedás. Budapest, 1952. április 20. r XIV.évfolyam 38»szám. H I R fi K ---SCKHAKDT TIBOR ELŐADÁSA A SZAZAK TÁRSASKGÁBAN . a c k h « r d t Tibor országgyűlési képviselő t-grvep este a Százak Társaságának tartott előadást a Dunapalota földszinti nagytermében "Gazdasági lib er^ llzmus ós tervgaz­dálkodás" elmen, A vacsorán a javarészt fiatalemberekből álló Százak Tár­saságán klyül megjelent Éber Antal, farkasfalvi F" rka s Géza, Erdélyi Ala­dár,'Hunyadi Ferenc gróf, Dinnyés Lajos es Hatvány Endre báré is. Az \Lő­adás előtt W i t t e ta b e r g István ismertette a Százak Társasága.'* összejöveteleinek célját: kulturális, művészed és gazdaságpoliti­kai kérdéseknek a rr, -gvita tását. Eckhardt Tibor szembeállította rlőadánaban a gazdasági liberalizmus és ° t >rvg-:z dálkodás rendszerét. A tervgazdálkodás - mondta ­nem jelent állami tervgazdálkodás c, sem kollektív termelési rendszert,hanem a tervgazdálkodást kooperatív és önként megszervezett alapon kall megvaló­sítani, A liberális alaprendszer két pillére, a szrb«dverseny, valamint a kereslet és kínálat egyensúlyának az elve. rt szab*dversenyt azonban a trösz­tök és a kartellek veszélyeztetik, hisz Amerikában már bíróság oszlatott fel kartelleket, A világháború után pedig, 1921-ben már n termelés kikeverte a háború okozta hiányokat, sót tulprodukció keletkezett, n mi szintén megin­gatta * .liberális gazdasági rendszert, 1914-től 28-ig megkétszereződött a mezőgazdasági produkció, a z ónba n Kanadában motorizált- gazdálkodással nyolc­millió ember 190 millió mázsa búzát termel, Magyarországon pedig ugyanez ° nyolcmillió -fmbsr csak 20 millió mázsát produkál. Magyarországon huszon­négy p'ngő a buza termelési költsége, Kanadában tizenkét pengő, Argentíná­ban pedig nyolc pengő az előállítási ár, ehhez járul még, Y ogy Baltimore­b ól Liverpoolig 1 pengő 50 a fuvardíj, Nagyszalontáról pedig Budapestre négy pengő dz fillért kell fizetni s szállításért. Európának tehát ezzel a versennyel szemben egységes vámterületet k-»ll. alkotnia. Ha ez nem történik meg, a krizisre ujabb válság, forradalom, vagy háború következik. Egyes ál­lamok, főleg kisállamok nem fognak az ont" n eredményt produkálni és n-mzat­közi kooperációra van szükség, ttgy^mint a fascizmus már megteremtette meg­szervezve a termelés*, r- munkaadók és munkások kooperációját. Angliában a b ány ász sz trá j k óta szintén együtt haladnak* termelési körzetbe oss tv? a bá­nyákat/a munkaadók és a munkások, ugyanez történt a v.-gyiparban is,Németor­szág harmincmilliárd sr«mymárkát invesztált ipara reorganizációjára és ha meg** tudná nyitni z elhibázott német politika a pip'cokf t, a .német ipar vállalkoznék még az 5,200.000 márkás jóvátétel fizetésére ls. A dun^'i államok kooperációjával foglalkozó ót ezután Eckhardt Ti bor és felvetette r- kérdést, hogy vájjon előnyt jelentene-e ez Magyarország­ra nézve, amelynek r románok öt pengős kukoricájával és nyolc pengős búzá­jával a szerbek husz filléres hus áraival, az osztiák és e cseh ipar magas fokon álló produktumaival kellene felvenni a versenyt. Óvatosságra v»n ezen a téren szükség és . kontingentált külker es k ed e Imi politikát kell folytat­nunk, aminek azonban előfeltétele a tervgazdálkodós, A külföldön nem érté­kesíthető produktumok t érme léset le kell szállítani a belföldi fogy asz tás mértékéig. Az -xportált áruknál pedig lengyel mintára meg k^ll valósítani a márkázott áruk rendszerét ós az exportk er esk ^delmet m egf elélő en ell-nőrizve, a külföldi kereslethez kell irányítani mindenkor P magyar áruk kínálatát. Lelkes taps fogadta Eckhardt Tibor elóe darát, amivel szemben Éber Antal a gazdasási liberalizmus elvét védte, hangoztatva, hogy terv­gazdálkodást csak rabszolgákkal, vngy a szovjet mintájára, terrorizált tö­megekkel lehet v,:greha j tani, önálló polgárokkal azonban csak ez Individuális és liberális rendszer alapján lehet előrehaladni é* kibontf kőzni. ié a d B r & s s y B e e k Gyula báró hzt emelte ki felszólalás'­ban, hogy gazdasági liter?' 1 izmus nélkül nem lehet újjáépíteni Eur ópát, vis zo \ l~ tervgazdálkodásra van szükség addig, amíg régi helyére nem állítják az égés/. (\f világon m ghamisitott és tönkre tett kapitalizmust. Erdély i Aladár Hf f elszólalása után Eckhardt Tibor válaszolt a hozzászólóknak, -lismer­A v •> hogy a liberális gazdasági rendszer az ideális gazdasági forma,azonban n mai viszonyok között az cs-k elmélet és a gyakorlati problémák megoldását, fő­leg olyan kis országb- n, mint Magyarország, csak a tervgazdálkodás utlán V lehet elérni. /MOT/O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom