Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-19 [063]

MkGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K ó z i r 9 t y . ^ ^ Tizenegyedik kiadáj. Budapest, 1952. április 19. /" ^ ' XIV. évfolyam, 87. szár.. ' TÖRVÉNY SZÉK ZU: A FEKLEKEDÖ ÜGfNÖK UJABB ÜGYE, /Lásd MOT-törvényszék mai 3-lk és 7-ik kladáPát,/ Ma délelőtt tárgyalta a bíróság Gedő Zoltán, a menorandumkész itő, perlekedő ügynök ügyét, aki vitéz Furgly En 11 földművelés ügy i minisztert ls beperelte azon a elmen, hogy egy szanálási tervezetet készített, melynek tiszteletdiját követelte a minisztertől. A földművelésügyi miniszter képviseletében dr. Jakabházy János ügy ved, gazdasági főtanácsos jelent meg a tárgyaláson, 'siti a bíróságnak előadta, hogy " semmiféle jogviszonyban nem áll Gedővel a miniszter, neki semmiféle megbizá3t nem adott és az állítólagos szanálási tervezetet nem is látta, Dr. Jakabházy János kérte, hogy mint konok perlekedőtől, a bíróság vonja meg a neki megadott szegénységi jogot, hogy az alperesként szereplő miniszterek egyszer s mindenkorra szabaduljanak meg az ilyen vegza túráktól. A bíróság helyt adott az ellenkérelemnek és a szegénységi jogot megvonta Gadotől,aklt keresetével elutasított és a KÖltségok megfizetésére kötelez te. Ugyanilyen mederben folyt le a második térgyalá3 ls

f melyen alperesként Korányi Frigyes pénzügyminiszter szerepelt, akit Gedo szintén szanálási tervezetének ' megfizetéséért perelt be. A /A tárgyalás folytatása a MOT-törvény-szék fent emiitett kiadásaitan van./ /MOT/Vr EGYHÁZI HÍREK /RAVASZ LASZLÓ ÉS HEGEDŰS LÓRÁNT ELŐADÁS^ AZ ÚJPESTI REFORMÁTUS EGYHÁZ ESTÉLYEN. Folytatás/ . Ravasz László dr. dunamelléki r<formátU3 pÜ3pök arról beszélt": "mi a legerősebb",- az élet kérdéséről. Tegnap Szegeden jártam,, mondja, a Tisza nagy i megáradt ott és néhány lépés választotta el, hogy "zugva-bőgve törje át a gátat", s elnyelje azt a drága magyar világot odalent. 3 akkor elgondoltam, hogy ez a viz milyen nagy hatalom, máskor ugy hallgat, mint maga a 3ors, a viharsem bir vele és - mégia mennyivel^nagyobb hatalom felgerjedett erejében Is, mint a Niagara, azután emennél a tenger,- 3 mindennél mennyivel hatalmasabb a tavasz, abban, amit virágban, fa törzsb-n, életben feltámaszt, győzhetetlen mosolygással, teremtő szépségééi.. .4 világnak minden ereje ugy viszonylik a tavasz ereiéhez, mint a eyermeksirás a menydörgéshez• Maga a természet egy óriási erorendszer és ez is átmeneti állomás egy rejtelmes, mozgó energia-forráshoz, a szivemhez, a te szivedhez,- bennem testesül meg, jelképe az általam megértett világmindenségnek ez a sziv. Le ennél is nagyobb erő maga az élet, amely nem egyéb, mint győzelem a természet ereje felett, m rt élet ott van, ahol a diadal van és diadal ott van, ahol élet van. Az élet legyőzi a természetet., kultúrában, technikában: " t-taktlkában" . De a technikát se a kezek hajtják végre, a fej, a feltaláló, a nagy irányító, a nagy tervező és szervező, amely a technikának is ura. Tehát az életnél la van valami ero^bb és ez ebben a tételben csucaosodik ki: a lélek eresebb, mint az élet. A lélek azért erősebb minden dolognál, mert mindent ő teremtett és mindent eszközképp tart a kezében. Az emberi sors, a mindenkori tragikum, « világtörténet nagy belső és külső fordulatai azon fordulnak meg, vájjon bir-e a lélek az f általa teremtett eszközökkel. * ./MOT/F —————