Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2
1932-04-19 [063]
MAGYAR OK SZAGOS rUDOSlTC Kézirat Nyolcadik k i a d á a. Budapest, 1952 . április 19. ^XIV. évfolyam, A7. szám.H I R S K A MAGYAR NEMZETI SZÖVSTSÉG lengyel osztálya április 20-án, szerdán^ délután 6 érakor a szövetség Géza-utca 4. számú helyiségében felolvasó gyűlést tart, amelyen dr. Okolicsányi László "A magy ar-lengy el tarátság európai jelentősége" cimmel olvas fel. /MOT/B A OirLOMAS IFJÚSÁG ELHSL YEZKEDASE. Az egyetemi és főiskolás ifjúság Országos Széchényi Szövetsége elhatározta, hogy egy széleskörű tahácskozáa keretében megvitatés tárgyába teszi az állásnélküli magyar ifjúság elhelyezkedésének problémáját. A tanácskozások a Falu Szövetség nagytermében kezdődtek meg é3 az ankéten megjelentek Karafiát h Jenő kultuszminiszter képviseletében H a á s z Aladár min. tanácsos, Korányi Frigyea báró pénzügy, •miniszter képviseletében Raniszaljevics Tezső min, tanácsos, továbbá Scitovszky Béla, Kerntn?r Kálmán, Kozma Jenő, Borgly Re>.sŐ, Simon • András, Koródy-Katona János, Kocsén Karoly, Krüger JUadár, Haőházy Ferenc, Kuna 7. András, Fetró Aladár, Farkas Géza, Kálmán István, országgyűlési képviselők, Magyary Zoltán kormánybiztos, Miséngyl Károly, Kunz ödön egyetemi tanárok, Nyulászy János a TAB£ ügyvezető elnöke, Both Dezsc az OKH igazgatója, Bódy László fővárosi tanácsnok, F^binyi Tihamér országgyűlési képviselő, Bodor Antal egyetemi m. tanár, Nyegre László felpőhá'zi tag, Szomjas Lajos ny. földművelési államtitkár éa-még sokan mások. Az ankétet 3 c h a n d 1 Károly dr., az OKH alelnök-vezérigazgatója, a Széchenyi Szövetség örökös elnöke nyitotta meg, aki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a 3zéchenyista-ifjuság a magyar közgazdasági,kulturális, politikai é3 társadalmi élet több kiválóságát i felkérte, hogy • a diplomás ifjúság elhtaezkedéaének lehetőségei kérdésében UyO -nyilatkozzanak és olycn gondo latokat aaozzan ak e kérdés megvalóaitájár a, melyek még a mai válságos viszonyok közepette is realizálhatók. Hangsúlyozta, hogy a magyar értelmiségi ifjúság munkanélküliségének ma tulajdonképpen két oka van: egyik az egész világon uralkodó és hazánkat is nagymértékben 'jujtó gazdasági válság, a másik pedig az országcsonkitó trianoni békeszerződés, mely a magyar inteligencia nagy tömegeit zsúfolta össze a megmaradt ors zág terűié tén. E nehézségek ellenére ia kétségtelenül vannak olyan lehetőségek, mely k révén kenyérhez lehetne juttatni igen sok állásnélküli ifjút. Mezőgazdasági termelésünk intenzivebb fejlesztése csak ugy képzelhető el, ha a nagyobb birtokok minél több kellő tapasztalattal r endelkező okleveles gazdát alkalmaznak a kisebb képzettségű munkaerők helyett. A téli gyümölcs-termelés fejlesztése ia számtalan elhelyezkedési lehetőséget nyújthat. A mezőgazdasági termények szövetkezeti értékesítésének kif e j lea ztést? a ke re 3 ke de lm Heg képzett if jU3ég számára bizto3Íthat e lhelye zkedéa t, .. v M\z átmeneti nehézségek idején fel,kell használni a külföldön élő magyarokkal fennálló kapcsolatokat és azok révén legalább ideiglenese n külföldön Í3 alkalmazást találhatna a diplomás Ifjúság egy kÍ3ebb,de értékes része. Hasonló lehetőségeket nyújtana mezőgazdasági közigazgatásunk bolgár mintára való átszervezése éa i földbérlő szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése is. Utána dr. K o z m a Jenő országgyűlési képviselő jzólalt fel, aki rámutatott arra, hogy igen helyes, hogy a Széchenyi Szövetségben tömörült ifjúság ebben a nehéz kérdésben az idősebbékhez fordul tanácsért és n c m olyan fantomok után szalad, melyek a gyakorlatban kivihetetlenek. Hangsúlyozta, hogy a mai túlzásba vitt takarékosság és raciofaalizélás cs«*k kimélyiti a válságot és éppen ezért a jól megalapozott vállalatokat, ha máskép nem, egy céladó behozatalával kellene kényszeríteni n személyzeti státus f e ntartás ér a.. Ennek az adónak jövedelmeit munkaalkalmak t-remtésére és a fiatalság elhe^ezkedésére lehetne fordítani. Feltétlenül fontosnak tartja a fiatalság foglalkoztatását e3 éppen azért a békebeli gyakornoki rendszer felújításának s zük3 égeaségét hangsúlyozza, mellyel a fiatalságot későbbi komoly feladataira elő lehetne készíteni, s azt javasolja, hogy az ifjúság elhelyezkedésére vonatkozó eszmék megvalósítását Budapest polgármestere vegye kezébe, mert eredmény:.; munka csak koncentrált irányítás mellett képzelhető el. /Folyt köv /