Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-18 [063]

MAGYAR 0 RS Z.GC S TUD* ST ír 5. törvényszéki kiadás. . - .... Budapest, 19 32. április 10. — ZU A MINISZTERELNÖKÖT PERLŐ ÜGYNÖK, /Folyt, a 4.kiadáshoz/ A port politikai és jogászkörökken eddig is élénk derültséggel fogadták es érdeklődéssel várták a fejlemények t. A mai tárgyalás azonban nélkülözte a szenzációkat", mert a jogügyi igaz/a tóság harminc pengője ellen' ben a perlekedd ügynök harci kedve is lelohadt, visszavonta a koresetét s ezzel a per be is fejeződött. Mottó: a bélyegköltség alighanem többe korült volna. /MOT/ M, -.— IEÉLET A BIi.TCRBÁGYI KftT**SZTROPÁBCL KIK LYoAN INDULT POLGÁRI PEREK BEN i A blatorbáryi szörnyű vasúti katasztrófából kifolyóan - mint arról már megemlékeztünk - több polgári per indult az államvasutak ellen-,Simon Sándor kőműves <2f0 pengő havi járadékot igényei azzal az indokolással, hogy a szerencsétlenségnél annyira megsérült, hogy elvesztette munkaképességét, özv. Simon Lajosné gyárimunkás feleségei akinek férje halálát lelte, sajátmaga ős három gyermeke réssére ugyancsak 200 pengő havi' járadékot követelt,, mig egy másik özvegy, Plnfcér Lajosné, akinek .szerencsé lenül járt férje a Máv-nál segédmunka cvolt, -0* pengős igényt támasztott A felperesek ügyvédjeik utján azt adták elő a keresetben, hogy a Máv. gondat lan ' volt akkor, amikor ras a mai leromlott gazdasági helyzetben es politikai viszonyok között, akkor amikor 1931. folyamán Középeurópában több súlyos merénylet történt, nem őriztette a veszélyes v sutvonalat., a második kereseti indok az volt, heg:/ o pályaőrök a ka c :s ztrófs előtt nem járták be a vonalat, a harmadik panasz pedig aként hang; zttt, hogy a hld korlátja nem volt elég é rcs, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magas töltésről lezuhanhatott a kisiklott vTonnt. ' • $ Bónls György dr, törvényszéki bir'ó mindezekre a körülmény ,kre kitért abban az Ítéletben, amelyet ma hozott. íx törvényszék elutasította a felperesek keresetét a következő indokolás melletti köztudomás szerint Matuska Szilveszter merénylete idézte el ő a katasztrófát már pedig az 1874,évi XVIII,tcrvénycikk szerint hasonló esetben csak akkor volna helye a kártérltés.npk* ha a harmadik személy cselekményét a Máv. nem. hárította volna e^, ím tus ka tervezett borzalmas merényletéről a Máv-nak s eemmi esetre sc lehetett előzőleg tudomása, i*mi a másik kereseti Indokot illeti, a törvényszék megállapítja, hogy semmiféle gondatlanság nem terheli a Máv-ot azért, mert nem őriztette a vaspályab, a törvényszék szerint a mcr-^n^Jfet és ennek folytán a katasztrófa nyilt pályán megfelelő őrzés eseten IJs/oeköv étkezhetett volna,., kz indokolás ezekután m j állapitj- azt Is, hogy nemi helytálló a "bejárással" kapcsolatos panasz sem, mert a katasztrófa előtt alig egy órával személyvonat haladt át a kérdéses helyen, s nem volt szükség ujabb bejárásra. Végül arra is kitér az indokolás, hogy mért nem volt erős ebi* a korlát, erre vonrtkozóan a törvényrzék arra az álláspontra helyez ke dik, hogy a korlát nem azért épült, hogy hasonló katasztrófákat megakadályozzon, egyébként sem lehetne kiszámítani előre azt, hogy egy 73 kilóméteres sebességgel robogó vonatot milyen erősségű korlát tarthatna vissza a lezuhanástól., /MOT/SY