Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2
1932-04-18 [063]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat., - T i z tí n \<- a t t e d i k k ia d •'• r . —/J " Budapest, 1932. április- 18. f — XIV. évfoly»rr., 86. szá , HIRBK UJ UTCAEÉNEVEZÉSEK; A Közmunkatanács elmúlt ülósán, amelyet Rakovszky Iván elnökletével tartottak, többek között uj utcák elnevezéséről ls döntöttek. A K rtváros szövetség bemutatta a csatornázási tervek módosítására szolgáló ujabb tervezetet, amit a tanács helybenhagyott, s ezz .1 a vidék fejlődése komoly stádiumba jutott. A Közmunkatanács a kertváros terü1 i$én m-gnyitott számos névtelen utcának nevet ls adott, nógpe«M; legnagyot részt virágneveket, amit maga kz érdekeltség kért es igy az e , juyat Mirtusz, Vadvirág, Zsálya, Bazsarózsa, Mályva és.Csokor-utcáknak nevezték is, Egy kis teret ugyancsak Mályva térnek nevezték el. Ugyanitt azt az utcát, amely a Vezér-utcából indul ki és a H^ts ár-ut és Füredi-ut találkozásánál lévő névtelen-térlg terjed, a 45 méter széles, a tanács Eörsvezér-utcának^magát a teret pedig Eörsvezér-térnek nevezte el. A Washington György kétszáz éves születési évfordulója alkalmával alakult országos bizottság azt kérte, hogy Washington Györgyről a fővárosban megfelelő-utcát nevezzenek el. A Közmunkatanács készséggel aiott helyet a kérelemnek és a nagy szabadsághős emlékére azt a czép sétautat nevezte el Washington György-3étánynak, amely a városligeti tó mentén, a Washington-szobor előtt halad el a Bál Dászlc-uttól a S tef ánia-utlg terjeeőan. Egyúttal felkérte a tanács a főváros polgármesterét, arra, hogy gondoskodjék az útjelző névtáblák elhelyezéséről ugyanolyan módon, mint i Stefá- • nia-uton történt, hogy a július 4.-1 •*at*idSag'ínnoT>Te már elkészüljenek az utj elzőtáblák. Az I. kerületi Ballagi Mór-utcától ki/gazó és az Stele-uttal párhuzamosan haladó^ s a szabályozá.3 1 tervbe felvett nyolc öl szélas névtelen-utcát a bizottság " "> Vahot Imréről, a 48-as idők vezéralakjáról Vahot-utcának nevezte el, az ottani névtelen teret pedig Vahot-térnek. Az az utcát, amely a Torbágyi-utból indul .ki ós a Törőkbnlinti-utig vezet, a pozsonymegyei elszakított városról Bazin-utcának nevezik ezentúl. Az I, kerületi Diószegi-ut elnevezése revízióra szorul, n :-rt az útvonalba ékelődik az ottani mély tó, amelynek környékét a főváro3 parkszerűen fogja rendezni, Ezért a tanács a Diószegi-ut alnevezésé-t a Tas vazér-utcáte 1 a Daróczy-utcáig terjedő vonalra korlátozta^ mig a Fehérvári, utttól a Horthy Miklós-utig tárté utat nagynevű költőnk emlékének megörökítés Jül Szabolcska Mihály-útnak nevezte el. A X. kerületi RezsŐ-tér rendezésére bemutatott tervekhez a Közmunkatanács hozzájárult, ellenben nem engedélyezte a III. kerületi Táborhegyen és az I. kar. Magas-uton és a Pös Inger-ma jordülót en tervezett parcellázásokat, miután a főváros polgármesterével együtt egyhangúlag ug. találnák, hogy nem lehet addig ezekat a területeket felosztani, amíg a külső perifériákra vonatkozó szabályozási tervek nincsenek kidolgozva és amig hiányoznak a különböző közmüvek./MOT/O. PESTVÁRMEGYE HÁROM KÖZ Sí GÉBEN HUSZONHÉT HÁZ OMIOTT ÖSSZE AZ ARVIZ KöVETKEZTEBEN• A Tisza áradásával k°pcsol°tosan a pestvármegyei - lispáni hivatal megtett minden intézkedést « z első jelentések v'-telf után, részben nz ár viz veszedelem elhárítására, részben %z ár viz kaiosultrk ellátás ára.A megye a földmiva 1 ^sügyi minisztérium vízrajzi osztályával karöltve dolgozótes a hc tf őn közölt jelentés szerint örömmel állapították meg ''• megy énéi, ho.-.,az ár viz veszedelem elmúlt, a Tisza és a Zagyva áradása kulminált. A Tisza vízmagassága elérta a 8 méter 92 centimétert Tószeg ha tárában, ami meghaladta 6 c entimót err >1 az 1919 .évi vízállást, ug\p.v 5 ickor azonban n Zagyva vízállása raég a Tiszáénál is nagyobb volt: 8 méter 95 cm.,mert ott,ahol a Zagyva beletorkollik a Tiszába,"-- Tisza visszafelé nyomta a viz et.A Tószeg ás Szolnok között veszélyeztetett területet az uton épített gáttal sikerült elhárítani és Így a szolnoki cukorgyárat elk;rülte az árviz, viszont Z* gyvarékás és Uj szász községeknél egy heti megfeszített munkára volt szükség, A nyúlgátak -emelésével sikerült ugyan a w gyobb veszedelmet kikerülni, viszont tizenöt ház, javrészt vályogtol épült épitnény a községben összedőlt, 1 kosait azOnben a főszolgabírói hiv°t'-l elhelyezte és a vármegye b zonyos rC^zh-n ellátásukról eddig is gondoskodott. Z-.r, v^ rakáson 11 temető, i s elöntötte az árviz, s csak a temető szélére l^H -1 temetkezni, s majd k csuk n viz visszavonulása után exhumálják °z elt e ue t e tt eket é* h-e utolják el / a r and a s t em e t Őb e n, ' Tósz -g községben « közs g agy része mélyen fekszik, ugy,hogy az J ész'ki é « keleti rész ekát 9 Tisz" elöntötte és tizenkét válá'Ofhá': itt is össk. adóit. A kilakolt" tás azonb?n még idejében megtbrr t n, ' !-• kossá g elhelyezéséről ls ,/ondoskodott a vármegye. /folyt, köv./