Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1

1932-04-01 [062]

Kézirat jj $ yjj Tizedik Viadás^ Budapest. 1932. április 1. XIV » évfolyam, 73. szám. ­/APPONYI AL3 áRT GROF B jSZLDi A MAGYAR FÉRFIAK SZENTKORONA 3ZÓVÉTSÉGÉNEK GYASZÜLÉSÍN, A tudósítást lásd MOT nyolcadik kiadásában./ - Tizedik évfordulója- üljük annak a gyászos napnak, amelyen távol p hazától, rideg ós kegyetlen száműzetésben elhunyt Magyarország utolsó koronás királya, olyan körülmények közt, a ír ily ek kétségessé tet­ték, hogy mikor tehetjük a szent koronát annak fejére, aki azt alkotmá­nyunk szerint öörököUe. A magyar királyi trc n jogilag nam, de tényleg ""• 9 ^ " • 1 " , . TV' «• , H - Tanúja voltam annak a megrendülésnek, Pn.elyet IV. Karoly ki­rály halálának hire még olyanok lelkében is okozott, akik hűségükben megingóttak volt. Mindenkinek lelkébe markolt sz emberi tragédia, mely perceiben sem ingott meg bennünk és annak gzellemébsn uj ltjuk meg ma tiz év előtt elhunyt jó királyunk emlékét. Egy példátlan világtörténelmi összeütközésnek a válsághoz kö­zeledő órájában jutott a trónra, amely válság előtérbe juttatta birodal­mának .• -:• .• TUCJÜC széthúzó erőit és a külső bonyodalmat^ belső krízissel tetézte, üiiberfölötti feledet lett volna a legtapasztaltabb államférfiura nézve, is a megküzd s ilyen helyzettel, ő pedig mint fiatalember, a köz­ügyek : t^rén ujono,r xX foglalta el a legfőbb állást és állíttatott sorsdöntő elhatározd ok elé. Cselekednie kellett a felbomlott világpolie» tika terén és cselekednie bomladozó népeivel szemben. Világpolitikai ér* telemben első megnyilatkozása békeszózat volt és a boke helyreállításá­ra irányult következetes akciója. Hogy ez a törekvése nem vez^^tt si­kerre, annak okait csak a történelem fogja tisztázni akkor, ;.:ikor majd kevésbbé áll a háborús szenvedélyek hatása alatt, mint még most; de hogy az ő akarata e tekintetben nem habozott és hogy e céljától el nem tért, az már ma is kétségtelen. A- Gondviselés utalnak kifürkészi, etetlen vol­tához tartozott az a tény, hogy a háború következményeinek mártírja ép­pen az az uralkodó lett, akit'személy szerint még az elfogultság sem terhelhet a felelősség legkisebb részecskéjével sem a háború kitöréséért és aki trónra léptének első perceitől kezdve elsőnek tűzte ki célul a minél gyorsabb békekötést. Párhuzamos az ő sorsa e tekintetben a magyar szemében is, akik azt a központi hatalmakra akarják úó'ini. lattal lett volna népei iránt, oly elhatározott akaiettal, hogy rnindenki jogait tiszteletben tartja, minden természetes aspirációt kielégítsen, mint éppen az a császár és király, akit az események ledöntettek a trón­ról és száműzetésbe kergettek. Mint magyar -király, a leg eljesebb megér­; st tanúsította a nemzetnek öncéluságra irányuló és a nemzeti élet tel­jességét követelő lélektana iránt. Ami Ferenc József müvében ebből a szempontból még hiányzott, azt ő kiegészíteni akarta; felismerte azt az • ^ Í*-9 *. ]y jl 8') i^ O J> S Zcü ^ t£Oni]p9eío ct. X x ^ T71X S 2 9 * V £>Z © tjE^ U 3TT- I '^íi^t^ 6 S £ fi 1*13 K teljes kiépítését minden belső ellentállással szénben elfogadta. Teljes 1 £ \míii\j J» L-ií;ici tí c5 - —ílci O U D G X w \j cri^y QZ 0 . © • ti 21 © TTL 3 J l­, J. 3 tí C9- TT. X C jr 9TI ]p © * dig nem változtat se. mltj mai őszinte bekapcsolódásunk sem a háború tel­jes kiküszöbölésére irányuló nemzeti törekvésekben. Mert ma még a béke garanciáihoz tartozik a jogos önvédelemre való képotség. Itt ezen a pon­ton. 'H-Ty évszázados viták tárgya volt, mutatta meg IV. Károly rzercbeöt­lcen, hogy igazán magyar király akar lenni Magyarországon; későbbi meg­nyilatkozásaiban pedig ünnepélyesen vallotta a teljes rrügyar független­ség alaptételét. /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom