Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1

1932-04-07 [062]

ti \s Első kiadás. Budapest, 1932. április T, ~iv7évf^Im^'lllmV ÍGY HÁZI HIRáK ---UJ LíLKÉSZaK. 4 deéki, felvidéki református egyházközség Z z i b o ~ Józsefet választotta l-lkészének, s a beiktatási szertartáson jeien Volt Balogh álemér püspök is. - A ráckozári evangélikus gyülekezet e^hangu meghívassál F u c h s János eddigi adminisztrátort választottadéikeszeui, •Ha f f a y Sánaor dr.bányakerületi evangélikus püspök G u n e s c h Mroly dr.-t ? várbeli gyülekezethez, V f c z i János s.leikészt pedig s kőbányai lelkészi körhöz helyezte át. /MOT/F. ZSfftSíiS*? L

f

KÉSZI i^SSÍÍs K 6 ° j á t - - G

'

lor vm^arl Munoá- 1 tus lelkész, un.i esperes most töltötte b* életének n.í olovsnadik, lelkiPésztori működésének es házasságának ötvenedik évfordulóját. Hívei ér kollégái meleg ünneplésben részesítették a népszerű lelkipásztort./MOT/F. H I R E K —ELÜTÖTTE A GÉPKOCSI. A K-repesi-ut és Hungária-ut keresztezésénél Weisenberg Pál 29 éves hivatalnokot a Bp.37-343 rendzsámu teherautó elütötte. A magántisztviselőt, aki súlyosan megsebesült a Bethesda-kórházba vitték. /MOT/B. •— —PRÓBáFUnASSAL DÖNTIK EL A PAVAY-VÁJNA F2RENC KÖRtl FÍLMER^LT VITAT: éYL'RoDOTT-E AZ ALFÖLD, VAGY S£M. A magyar geológusok csaknem tiz éve vitatkoznak azon, hogy gyürődött-e az Alföld, vagy sem. Ezze^ s Leruéssel foglalkozott a Magyarhoni Földtani Társulat legutóbbi székülése is, melyet an egyetem ásvány tani intézetében tartottak meg, V e n d 1 Aladár dr. műegyetemi tanár elnöki megnyitója után Györki József vegyészmérnök ''A bauxitok vasvegyületei" címmel ta.vtoti előadást, melyhez M a u r i t z Béla, Gedeon Tihamér és V e n d 7. Aladár szóltak hozzá. A vita befejezése után Pávsy -Va jna Ferenc "Az Alföld gyűrődése*•cimmol tartott előadást, amelyben reflektált a régebbi tudományos vita anyagára, majd debreceni, hajdúszoboszlói, tiszaőrsi, karcagi, szolnoki, nagykőrösi és szegedi, sokszor ezer méternél is mélyebb furóok alapján készített ta~ lajmetszetet mutatott be. Sz az Alföld közepe táján végigfutó földrétegmetszet az előadó szeriht azt bizonyltja, hogy azokon~a helyeken, ahol c a felszín közelében a negyedkori rétegeken r ed őz és eket állapított meg, nemerak iparilag is felhasznélahtó földeázt és forró gyógyvizeket találtak, mint Hajdúszoboszlón, üarcagon es ^..„e-^, ü.uiem a harmadkori földrétegek is ÓDO-700 méterrel vannak közelebb az Alföld felrzí.nlí'-e ;,n:'m>t azokon a helyeken, ahol a redők közti teknők köreiében fúrtak, mint Gégéden, Szolnokon és Tiszaőrsön. A teknők közeléten a melegvíz vagy e^yá?v taMn nem sós-jodos, vagy kevésbé az, s hus z fokkal is hidegebb, mint' Hs jduszoboszlón, s földgáz pedig jóval kevesebb, mer c a harmadkori üledékek töTrbszáz méterrel lejebb feküdMt. Szerinte a harmadkori földrétegek nagy szintkülönbségeit egyébbel, mint a földkéreg györödés ével, nem lehet megmagyarázni. Ez a megállapítás gyakorlatilag azért nagyjelentőségű, mert földgázt es petróleumot mindenütt a földkéreg györődé3siben bányásznak. vfir-al azt az ajánlatot tette, hogy tegyenek kirándulást az Alföld közepi fi re, valamint a Dunái ul egy Pestbe-, közeli helyére és a helyszínen győV z-vdJenek meg adatainak helyességéről. B A kérdéshez többen szóltak hozzá, majd elhatározták, hopv az v v~m:tványt elfogadják és próbafúrást végeznek. B ö hm Fereno min, Unác-os a pénzügyminisztérium bányés* ti osztályának főne-- '*.:«. ".. uftette, hogy a költségeket fedszi. /Í£OT/s. ;,

;> t^nT , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR