Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1

1932-04-02 [062]

— -ZU IVÁHKA IMRE VÁLTÓHAMISÍTÁSI UGYE./Folyt, a 4.kiadáshoz/ , Részletesen beszélt ezután a tanú arról a viszonyról, amely közte és édesapja között voltj aki annakidejéh a 14 éves Ivánka Blanka gyámja ként szerepelt; majd pedig a hozzáintézett kérdésekre kijelentette, hogy apjának engedélye volt arra, hogy kisebb összegeket az ó* nevében felvegyen és lehetséges, hogy az apja ezt a felhatalmazást ugy értelmezte, hogy vál>- ^ra is aláírhatja az Ivánka Endre nevet, TŐbb iratot ismertetett ezután az elnök, köztük azokat, amelyek a cseh megszállott területen tartózkodó tanuk vallomásait tertij mázzák, majd pedig a bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után a törvényszék felmentette a vád al©! azzal az indokolássá] hogy a bécsi kereskedő kárára elkövetett csalási Ügyben bizonyíték nem merült fel a vádlott bűnössége mellett. Ami pedig a v ál tóhami s it ás i ügyet illeti, erre vonatkozólag a rendelkezésre álló adatok, többek között magának a sértettnek a vallomása alapján is megállapítható, hogy a vádlott jóhiszeműen járt el akkor amikor fia nevét a. négy váltóra irta. Az Ítélet ellen Eurovszky ügyészségi alelnök fellebbezést jelentett be. Amikor az elnök megkérdezte Ivánka Endre dr-t, hogy a maga részéről tudomásul veszi-e az Ítéletet, a fiatalember örömmel jelentette ki,hogy megnyugszik apja felmentésében./MOT/ Ma. -—ÉRDEKES PERESKEDÉS AZ ISKOLAFENNTARTÁSI JÁRULÉK KÖRÜL. Rendkívül érdekes elvi kérdésben hozott ma Ítéletet Lónls György dr. törvényszéki biró. A perben azt k< Tett eldönteni, hogy a más felekezetű földbirtokos gazdasági cselédei. ' gy érmekéi iskoláztatásánál tartoznak-e a katolikus egyházközség részére iskola fenntartási járulékot fizetni. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy Réh földbirtokos famill'a amelynek Felsőalapon van a birtoka, a gazdasági'cseléd ck gyermekeit az Alap községben lévő nyilvános elemi népiskolába járatják. Az Iskolát fenn tartó római katolikus egyházközség 1924 évtől kezdődően iskola f- nntartási járulékot vetett kl a földbirtokosokra, akik fizették is a járulékokat, azonban 1929-ben részletfizetésre kértek eng CDB lyt. a kultuszminisztertől, aki azonban elutasította a fellebbezést az^al, hogy'elkéstek vele. A főidőire "cosok ezzel egyidejűleg az 193o-as kivetés ellen Is felfolyamodással .. Itek, a kultuszminiszter döntésében elutasította a kifogást kimondfea, hogy kötelesek megfizetni e földbirtokosok a hitfelekezeti iskola fenntartási járulékát. Ilyen előzmények után most már peres útra vitték a földbirtokosok a - . ".vitás ügyet és a törvényszékhez benyújtott keresetükben azt adták elő, hogy jogtalanul vetették ki rájuk az iskola fenntartási járulékot. A felperesi álláspont szerint ugyanis a földbirtokosok izraelita vallásúak és erre való tekintettel a római kate Likus egyházközség nem igényelhet iskola fenntartási hozzájárulást. A fe peresek hivatkoztak egy régebben kelt miniszteri határozatra, amely az Ernszt miniszter által elfoglalt állásponttal ellentétes és megállapítj' aogy liascnlő esetben nincs helye járulék igényelés éw£$

t Mindezek alapján i Réh birtok tulajdonosai a kincstár ellen indított kártérítési keresetükben annak a kimondását kérik, hogy törvénybeütközők*- • "• a véli'

1 aint ssidó vallású birtokosokkal szemben támasztott hozzájárulási igény3 minthogy a kultuszminiszter határozatával elzárta őket attól, hogy vii 3 zaköwet ölhessék az alapi egyházközségtől a már kifizetett hozzájárulása í kincstár kártérité ssol tartozik és köteles 8808 pengőt megtéríteni. Bónis György dSr, törvényszéki biró, akihez az érd kos jogké:lés el/bilálásra került, több tárgyalást tartott. Ennek során a kincstár elutansitást kórt azzal a megokolással, hogy a felpereseknek elsősorban LZ egyvház :llen kellett volná pert indítani, tehát m&g idő előtti a ker< $e

t» A perbehivott alapi róm.kat. egyházközség pergátló kifogással ólt r ra az álláspontra helyezkedve, hogy a kereset nem tartozik polgári per útjára. Bónis György dr. végzésében a pergátló kifogást elutasította és megállapította, hogy miután felperesek kifejezetten kártérítést igényel aek, a r polgári perben döntendő el a kérdés. /Folyt.köv./SY,