Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1

1932-04-08 [062]

A közgyűlést fái* hc.t órakor nyitotta, mag az elnöklő R i o k r Ferenc dr. főoolgármester. Folytatták a közgyűlési ügyrendről **kuszülő szabályrendelettervezetnek megvitatását. Az első szónok vitéz Barezy - B arcén Gábor volt. Ital ánoss ágban foglalkozott a fővárosi problémákkal, felhívta a rokkantak, hadi érv ák és hadiözvegyek siralmas sorsára a közgyűlés figyelmét, majd az ügyrend tervez, tt el pcsolatba-n kijelentette, hogy miután a közgyűlés tárgyalásának nyugodt lefolytatásához feltetlenül szükséges az ügyrend lété, a szcbanforgő tervezetet elfoKadla. • • Dr. V á r k o n y I Kálmán véleménye szerint az ügyrendtervezet teljesen Cwlt tévesztett, de ez^nem is lehet másképpen, mert íyett" hogy eloslgiten^ Ó-Tmegktnn^^ bizctt: • nak a működését, tervezett intézkedéseivel inkább hátráltatja azt. Kényszerűségből fogadja el psupán a tervezetet a tárgyalás alapjául. L - v a i Sándor tiltakozott az ellen, hogy neki, mint a kisebbségi vélemény előadójának a vita megkezdése előtt nem adták meg a szót. Az elnöklő főpolgármester kijelentette Lévai szavaira, hogy a vitarendező bizottság határozta meg a szénokok sorrendjét. Lévai azután kifogás tárgyává tette azt, hogy U s e t t y Bélát a közgyűlési ügyrend előadójának tették meg, holott a fővárosi törvény szerint csupán e polgármesternek van ilyen joga, ^üsetty^hálátlan^munkát vég^ett^ ^ lel a célnak. A tervezet egyáltalán ném nevezhető semmiféle vonatkozásában sem liberálisnak, ellenkezőleg a legteljesebb mértékben rakciós ós kevlfe rosszabb tervezet került még a fővárosnál napvilágra, Dsetty JVlát a törvényhatósági tanács delegálta a közgyűlési ügyrend előadójául, éppen arra való tekintettel, mert ez az ügy igen fontos volt. Lévai Sándor közel egyórás beszédében a légrészleteseb9- t6T'Vüü 6*CC"C lÜ^^? 8. T>OLT*§yciS fi.18.pj c3.u.J. 3 OIT1 X O^S-CltS. Gl» Dr. a g'y Lajos határozati javaslatot mutatott be, amelyben azt kérte, hogy a közgyűlés írjon fel az 1930. évi XVIII, tc« U s e t t y Béla reflektált végül a felszólalásokra, amelyek az ő személyével is foglalkoztak. Kijelentette, hogy a tervezetbe csupán^olyan^m-.dositásokat vett fel, amelyeket a törvény szelleme mer vánt. egyébként a törvény szelleme mindenben simul a törvénves rendelkezésűkhez. Beszéde közben polémiába keveredett a baloldallal, az elnök csak aoercek múlva tudott rendet teremteni. A főpolgármester Usetty beszéde után befejezettnek nyilvánitta az általános vitát és feltette a kérdést, elfogja-e a közgyűlés a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Közben baloldali bizottsági t&gok névszerinti szavazás elrendelésére kezdtek iáirÁsókat gyűjteni, Lévai Sándor pedig kisebbségi vélemény előterjesztésére kért szót, Lévainak beszéde kikben az elnökkel vitája támadt, a jobboldal egyre Inkább követelte a szavazás megkezdését, az elnök bekérte a névszerinti szavazást kérő ivet, minthogy azenban a kellő számú aláírás nem volt együtt, erre nem került sor. A közgyűlés egyszerű • felállással szavazott ós'71 saóval 35 ellenében elfogadta a tervezetet a részletes tárgyalás alapjául. Nagy Lajos indítványa* 65 szóvei 35 ellen elvetették. Az elnök ekkor szünetet renófelt el, /Felyt.köv./