Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1934-01-08 [241]

/A százéves szarvasi gimnázium ünnepe. Folytatás. / a tudománynak, hanem a magyarositásnak, s a vallás- és tanszabadságnak is rendithetetlen fellegváira volt mindig. Bejelentette Raske Kálmán, hogy a mostani iskolaév végén Szarvason országos ünnepség lesz a százéves jubileummal kapcsolatban. A műsor további folyamán F 1 a c s k ó István - Pongrácz István zongorakiséretével - Saraeate-, Ries- és Dworak-darabokat hegedült, G y ök ö s s y Endre pedi^ pompás alkalmi versét szavalta és a társaság még soká együtt maradt. /EOT/F. " AZ ANTISZEMITIZMUS HATÁSA A ZSIDÓSÁGRA" Sz bé Imro budapesti református esperes előadása; a Skót Misszió sorozatában. Vasárnap \?3to Ujabb előadás volt a budapesti Skót Misszió VörSB* marty-utcai épületének dis zt jrmében, s ezúttal a kiváló szónok és az a nagy egyéniség beszelt, aki nemrég olyan megrázó hangon imádkozott egyik budapoSb i templomban a magyar ujságirékért, S z a b ó Imre, Budapest református esperese. Közénekkel, majd Forgács Gy/atla magyar missziói lelkész imáj ával, bibliaolv; s ásával kezdődött az est, majd Szabó Imre esperes lépett az előadó^sztalhoz : - A h ború előtt - úgymond - egy kicsit filoszemita volt minden .magyar, a. háború után majdnem minden magyar ember viszont kissé antiszemita lett, s kétségtelen, hogy ez az uj antiszemitizmus a. kommunizmus után lobbant lángra, amikor a magyar nemzet a halálból tért vissza az életbe, számolni kezdett a bűneivel, kendőzött erkölcseivel, rettentő szociális mulasztásaival és kereste az elpudvásodás okát. Rettentő, ébredése volt ez a magyarságnak, hasonlatos a törkökök első betöréséhez és 1848-hoz, nem csoda, hogy az önismeretnek ezt a mogronditő képét nem mindenki tirta ki. De azt maguk az elfogulatlan társadalombclcselok is elismerik, hogy a mr^gyar főváros több zsidót vett fel, mint amennyit asszimilálni tudott volna, Csa fuvolázik az, aki eltakarja a magyarság és a zsidóság közötti ellentétet: ha orthodox a zsidó, akkor az ellentét annyi zsidó és keresztyén között, mint Júdás és a nagytanács között, ha atheista, akkor annyi, mint Jézus és Júdás között volt, ., A zsidóban rendszerint van valami antihungarista elemj résztvonni a nemzőt erejéből, vagyonábél és nem olvadni bele a nomzetber* büntetlenül mégsem lehet, - Az -antiszemitizmus azonban rettentő rombolást visz végbe a zsidóság és a. magyarság leik ében egyaránt. Isten óvjon meg a csupán noga.ti*magyar álláspontoktól, de a zsidóság mögött roppant pogány '« szellem is meghúzódik, A jószándéku zsidó viszont ugy érzi, mintha elfogyott volna körülötte a ievegő, élotunottá válik, aki: i ók ép te len, bánatos lelkűvé, ozok a finomabb lelkek, - hát bün zsidónak lenni, tehetnek ők róla, hogy zsidóknak szüle ttok, kérdezik. Feltámad a.z önérzet bennük, a dac, a gőg, azután a kölcsyn'cs segité3 olyan foka, amilyenre előbb /például a numerus cl&ususra gondoljunk/ Magyarországon sohasem volt példa, kialakul a.z ébredő magyarsággal szemben az ébredő zsidóság éspedig nem a. talmudi, hanem a prófétai zsidóság kezd ébredezni, magában a zsidóságban támad egy bolső antiszemitizmus. Az ária-pa.ragrafusak a. missziói munkát alapjukban rázták meg, holott a zsidóság jobbik része a kommunizmusban szinte önmagát megutálta,., - Ma már mogszönik az a. naivitás, amellyel a történelmi egyházak kezelték 'z áttérések a érdes ét. Itt nem volt folállitva a "lelki c Íratott cisio" követolményo, pedig lelkileg kell áthasonulnia az uj testvéreknek. Nekünk csak az a problémánk: hogyan monthe tjük meg a zsidó ember üdvösségét. Mi csakis ezzel * zsidófa.jta. kérdéssel foglalkozunk. Az éhség, pedig elevonen, lobogva ég a zsidóban, a keresztyén got^nplat irányt és ha. nem hihetünk is minden áttért zsidónak, hiszünk Istenben, hogy őket is megtéríti, megáldoztatja és megszenteli, ,, Enélkül az egyház megcsalná önmagát es megcsalná "T *• " • * - • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR £2