Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1934-01-02 [241]

Törhetotlenül él benne a remény, hogy r. Székesfőváros vezetőségének ós ÍZ autonómiának együttes munkája rendkívül nehéz feladatokat ls sikeresen meg fogja oldani, mert büszkén és nyugodtan meri elmondani, hogy nagyban és egészben rendkívül becsületes munkát végzett az autonómia a múltban is. Az együttműködés első esztendejében a barátság volt az útmutató és o, aki nem a taktika es nem a hátsó gondolatok embere, a maga egye— nességével Igyekezett szolgálni a főváros ügyét. Saját egyenességet olyan bázisnak tartja, amely megdönthetetlen marad .lőtte mindenkor. A jövőbon talán még fokozottabban szükség van a lelki erősségre, mert ma a lelkek és a gazdaság óriási válságának Idejét óljuk. Eltolódtak t. gazda srgi felfogások. A tőke az aranyat tekinti öncélnak és azt hiszi, hogy amint ezzel a politikájával parciális válságokat megúszhatott, ugy továbbra is boldogulni fog. Pedig ez óriási 'tévedés, mert ma már létről és nemlétről van szó, a visszahúzódó tőke neme sok az ország, hanem önmagának sirftát is ássa. Szerte a világban gigantikus kísérletek folynak, amelyek mind azért robbantak ki, mert a szenvedő emberiség lelki válsága mind nagyobb méreteket ölt. Ma ha valahol akad egy-egy ember, akiben van srő, azt ugy követik a tömegek, sőt a nemzetek, mint a Messiást, az agyongyötört orabarrailliók ujat akarnak, jobbat, mert érzik, hogy a világot nem lehet ugy fentartani, mint eddig. Ha a magyar glóbust nézzük, belső megelégedett seggel c-sörömmel állapíthatjuk meg, hogy akkor, amidőn körülöttünk bombák robbannak és ádáz tusakodások folynak, rend és békesség honol. Ezzel a bölcs önmérséklettel, amellyel tövises útjainkat járjuk, legyőzhetjük a nehéz idők válságait is, de csak akkor, ha magyar és magyar között nem teszünk különb só., et ós ha nem a halál, hanem az élet politikáját követjük. Nem a jövedelmek lefaragása, nem az elbocsátások sora, nem a munkaalkalmak megszűnése vezet a. feltámadás felé, hanem csak a minden eszközzel szolgált élet. TJj munkaalkalmakra van szükségünk és a ma* g-rar főváros n beköszöntött ujesztendőben tovább folytatja gigászi harcát a munkanélküliség réme ellen* Hiszi, hogy ebben az évben realitássá válik a fürdőváros gondolata, reméli, hogy megoldódik a Tabán kérdése, modernizálhatjuk a fürdőket, folyhatnak a közmunkák és élet, vidám, pezsgő élet mozgatja meg a holt várost. Álmodozó az, aki azt hiszi, hogy cz igazságot a zöldasztal mellett adják majd meg neki. El kell készülnünk arra, hogy újra a történelem serpenyőjébe vettetünk. Fel kell tehát készülnünk lelkileg a magyar nemzet jövőjének szolgálatára és ennek t gondolatnak jegyében kell együtt dolgoznunk. A küldöttség percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadta Huszár Aladár beszédét. A főpolgármester 11 óra 20 perckor a főváros küldöttségét vezette a kormányzó elé. A küldöttségben Liber Endre, Borvendég Ferenc, Barczy Barczen Gábor, Becsey Antal, Botzenhardt János, Csllléry András, Gaár Vilmos, Hanaslewltz Oszkár, Hann Arnold, Harrer Ferenc, Homonnay Tivadar és Lázár Ferenc vettek részt, Budapest jókívánságait a főpolgármester tolmácsolta az államfőnek. A keresztény Községi Párt déli 12 órakor Városház-utcai párthelyiségében köszöntötte vezérét dr. W o 1 f f Károlyt. A hatalmas termeket zsúfolásig megtöltötték a párt bizottsági tagjai és a keresztény társadalom vezető egyéniségei. Lelkes éljenzés fogadta a terembe lépő Wolff Károlyt, akit C s 1 1 1 é r y András' biztosított a keresztény társadalom hűségéről. A Kereszténypárt katonáinak serege - mondotta - az újév küszöbén eljött, hogy vezérétől útmutatást kapjon a jövő szolgálatára . Az önIsmeret jegyében történik meg ez a találkozás. Ha ma körülnézünk, rendkívüli bajokat látunk szerteszét,a gazdasági életben azt tapasztaljuk, hogy a kereskedelem és az ipar az elszegényedés útját járja, látjuk, hogy a nyomor problémái megoldatlanok, elrémülünk-azon, hog:; c tisztviselői osztályt még mélyebbre akarják sülyesztenl és mindezek összetevődéséből azt tao^sztalf Juk, hogy a magyar jövendő utja sivfjir. Ajkunkra tóiul a kérdés, vájjon miért van ez igy, miért van, hogy a.nemzet kilencvenöt százaléka a pénzügyi moloch kapzsisága folytán e szomorúIhelyzetbe juthatott. • [

'j /Folytatása következik./