Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január
1931-11-05 [241]
A BORVIDEKI KERÜLnTLK KÉPVISELŐINEK ERTEKEZLETE, HZ országgyűlési képviselők pártközi szőllő- és bor«rdekelta k;i blokkja r;s a képviselőházban Bessenyei Zénó elnöklésével ülést tartott, "melyen " borfogyasztási "dó, a különböző szeszkifőzésl tervek, az export'akadály ok és a szőlővidékek magas adójának a kérdésével foglalkozott, K á 1 1 a y Miklós, I n k e y Pál báró, Teleki Sándor gróf, Biederrimnn Imre báró, Pfetró Kálmán, Rakovszky Iván, Örffy L-re, Hunyadi Ferens gróf, Lázár Milliós és többek felszólalása után a blokkhoz tartozó képviselők elhatározták, hogy r most kezdődő képviselőházi kampányban a legélesebb harcot indítják meg a borfogyasztási "dó eltörléséért, a szeszkifózési tervek és egyéb szakkérdések vitáját pedig legközelebbi ülésükön folytatják, s olyan kormányzati intézkedéseket igyekszenek kisürgetni, r melyek ^ ma i lehetetlen értékesítési viszonyok sürgős meg j- vitására *>lkr Lr.asnk./MOT/X.R, HÍREK BüJTARSAK TALÁLKOZÓJA. A volt nagyváradi 34.gs.es kir.tüzérezred tisztikara november 7-én, szombaton este kilenc °rakor ° P r nnónia Szálló különtermében /VIII. ,Rákáczi-ut 5./ tartja összejövetelét. Az ünnepi beszédet dr.** 1 • t k y Endre miniszteri osztályt : ná csos,a miniszterelnökség sajtóosztályának főnöke fogja mondani, A ceghlvót Helfferich Frigyes tábornok, dr.vitéz Szondy L"jos rendőrkapitány és dr.Stachó Tibor műegyetemi m-tanár, adjunktus Írták alá. /MOT/B. A LÁNG BOLDIZSÁR ELLENI PETÍCIÓ TÁRGYALÁSA. A m.kir .Közig" zg" tásÜ Biróság Majzik-tanácsa f.hó 6-án tárgyalj" báré Láng Boldizsár királyhelmeci mandátuma ellen ifj,Sáfrányi Zsigmond és társai altr 1 "beadott PBticiót. A mandátumot dr.Brückler ü-lcmer védi. A pesnszlókafc dr.Wagner Károly képviseli. /MOT/Min. ELÖaDÁS k STATÁRIUMRÓL, A Bűnügyi Védek Egyesülete és «• Budapesti ügyvédik Kör csütörtökön -z Ügyvédi Kör n-gytermében n r gyszámú h"llg"tóság előtt együttes felolvasó ülést tartott) melynek tárgya dr .Berend Béla ügyvédnek A statáriumáról szóló előadás" volt. Az előadó az "ktuális témával nem a n"pi aktualitás szepomtjéból, rrnem elvi szemszögből fogl"l<. ózott és vizsgál" t "lá vette c rögtönbir áskodási eljárás alapjául szolgáló törvényhelyeket és - st" táriális eljárást szabályozó rendeleteket. BevezetÖleg rámutatott "rra, hogy Me^aroezágon r st*" táriális eljárást először II;József császár sz-b-' i azt-, aki egyébként 1?87-Aki büntet őt örvénvébVn a halálbüntetést eltörölte, nem hu.r"nist c felbuzdulásból honéra mert r. halálbüntetés által okosott pillán" tnyl málumot nem tekintette elég . . . r. hatályos eszköze k bűncselekményektől v ló visszaria.sztásra és ehelyett jobbnak tartotta az örök«s kény szermunkát, a h-.jcvont'tást és ? bűnösnek megbélyegzését. Rámut' tott "rra, hogy 1883-tél egészen 1915-ig egyetlen rögtönbiráskodási eset h"zánkba n nem fordult elő, sot az 1900.évben életbelépett magyar büntető perrendtartás az egész rög-' tönbiréaágl • eljárást, - mely a törvény indokolást szerint a modern •üntetőeljárás vezérelveivel egyenes ellentétben áll - hatályon kivül helyezte és megszüntette. Az 1912.évi LXIII.t.c. a háború «setére szóló kivételes intézkedésekről újra megadta a törvényes r l r pót" mindenkori kormánynak ° rögtönbiráskodási sz"bályok életbeléptetésére és r statárium esetleges kihirdetésére. Mo, 13 évvel a háború befejezése után még mindig ez kivételes h" t" lomról szóló törvény, noha közben sok változáson ment keresztül, érvényben v"n. A kivételes hat-lom fenntartása tárgyában a hábort utáni időkben hozott összes törvényeket elemzés ai£ véve,ezután arra ? konklúzióra jutott, hogy a kormánynak kivételes hrafc* Ima,pmelynek alapján p st- tóriumot hol a bűncselekmények kisebb, hol ni gyobb k: tegóriájára.nézve immár tizenkét év óta elrendelte és hatályban f rtja formailag törvényes al"pon nyugszik. - Az ig"zi alkotmányosság szemszögéből azonban súlyos serelemnek tartja, hogy "z 1922.évi XVII.t.c.intézkedései ellenére o kormány kivételes hatalma,mely egy évvel r békeszerződés után /folyt, köv./
