Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-03 [241]

ZU ZI&LNAY ÜGY /folytatás 3-,kiadáa £oz/ A már hatvan év körüli Zsolna^ Miklós . cél-ja a közkereseti társaság létesítésével az volt, hogy vállalata halála után ls fenmarad jon és működjön egy jogi személy keretében. Ecélból társult neveiéinek a válla-' latban már addig is működött három fiával. Mikor 1922-ben Zso lnay Miklós elhunyt, a hagyatéki tárgyaláson vita merült fel,ugyanis a közkeresetoi társaság tagjai és hat örökbefogadott gyermek azt az álláspontot képviselte, hogy a vállalat ingó és ingatlan vagyonával együtt a közkereseti társaságé, mig két Örökbefogadott azt vitatatta, hogy minden Zsolnay Miklós egyéni vagyonának tekintendő és felosztandó. A hagyatéki bíróság előtt a két örökbefogadott panasszal támadta meg az ügyet;,, és a hagyatéki biróág ugy döntött, hogy a közkereseti társaság alakításáról szóló szerződés ámxéuapn érvényessége körül felmerült vita polgári" peres uton Intézendő el. A pécsi királyi törvényszék, és utóbb a pécsi királyi Ítélőtábla is azt állapította meg, hogy zmmcaümam a közkereseti társaság xmgtebámmmm alapítására vpnatikozó szerződés érvénytelen, - a tábla azon az alapon, hogy az igazságügyi orvosi .tanác s szakvéleménye szerint is az elhunyt Zsolnay Miklós a szerződés aláírásakor nom volt szellemi képesslééinek teljes birtokában.Pásztor József dr'., aki a közkereseti társaságot képviselte, felülvizsgálati kérelmet jelentett be ós igy került az ügy a királyi kúria IV,számú polgári tanácsa elé, ahol a legutóbbi tárgyaláson Szobonya r>éla lcu- .. riai biró ism ír te tt© a poranyagot. A mai folytatólagos tárgyaláson a felperesek képviseletében Pásztor József dr., az alperes képvteletéb en Müller János dr, pécsi ügyvéd szólaltak fel és azután Ternovnzky tanácselnök határozathirdetésre november 12-re napolta el a tárgyalást. /MC^/Ky.