Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január
1931-11-02 [241]
/TISZA ISTVÁN-EMLÉKÜNNEPÉLY./ /Nl ameaany M ihály országgyűlési képviselő Folytatás 1, / beszéde./ * Mint Tisza látván közkatonája száll visaza emlékezete abba nagy magyar birodalomba, amelyet Tisza látván lángoló hazaszeretete akart megteremteni. Tiaza halálával nemesik az ő titáni alakja roppant össze, hanem 'egy nagy koncepció, egy nagy államférfi elgondolása, ^melynek igazaágáról rendületlenül meg volt győződve és amiért bátran, a sors elől nem hátrálva adta oda életét. Pályája gyermekkorától haláléig tör-.fel- n egészet ilkot és épp ilyen töretlen agédi volt az a koncepció is, amelyet hazája fejlődéséről elgondolt. - Atyjának régi nagy pártjában, a szabadelvű pártban korán kibontakoztok kvalitásai. Már pályája eT-jen felismerte azokat a nagy értékeket, amelyeket a 67-ea kiegyezés ^z országnak nyújt, 3 amelyéét nemcsupán formai, dogmatikus alapon védelmezett, hanem mert rendületlen hite volt, hogy az ország ezen az alapon állva, a dinasztia szövetségére támaszkodva, az igy alkotott nagyhajóm súlyával folytathat c3 ak eredményes politikát; De azt is tudta^ hogy az orezág a maga nemzeti érdekeit csak ugy biztosíthatja, ha ebben a nagyhatalomban az ország alját hatalmi ösikoaéi 14 érvényesülhetnek* - Ezért mindvégig rendületlenül küzdött ^z ország véderejének kiépit33e m^lltt. Már az 1889-ea véderő-vita során, elsŐ nagy politikai beszédében kimondja" prófétai szavakat: "Nekünk készen kell lennünk, mégpedig békében kell ké.szülni a háborúra", A véderő f ejle&ztéti ügyét egész pályáján keresztül a legnagyobbköv~tkezetességgel szolgálta. Ebben B dj c ggyóződésében hajtotta végre legnagyobb parlamenti csatáj át, amikor 19Í2-ben, a ház elnöki székéből a véderőjavaslatokat az obstrukcló letörésével keresztül vitte. Tisza mélységes hittel vallotta, hogy a véderő és a 67-es többség munkájának megakadályozása a namzet jövőjét akasztja meg. Ezért üzent hadat már kora Ifjúságában'a parlamenti anarchiának, - ?e nagy tévedés azt hinni, mintha Tisza a parlament jelentőségét túlbecsüli ve/ elhanyagolta volna a nemzeti lét egyéb nagy problémáit. Meggyőződése volt, hogy az 5 nemzeti politikáját Vikerrel csak a parlamentben valósíthatja meg. Ezért törte le az obstrukciót, amelyben a parlament t- klntélyenek aléáaéját látt<a, 3 ezért őrködött féltékenyen azon, kogy már a parlament összetétele garanciáját nyújtsa a nemzet nagy céljainak. Ezért tiltakozott az olyan választójogi reformok ellen,amelyek ismeretlen erőknek, a nemtaétiaégek és a nemzetközi szocializmus szövetségének adhat j ák át a hatalmat, megingatva a nemzeti állam alapjait. Féltette a magyar nemzeti államot a nemzetiségi veszélytől, féltette az Alföld'm.agyar nejét a szélsőségektől éj ezükségesnek tartotta a magyar középosztály v ze163zerepének megőrzését. már korán felismerte a magyar gazdát ára «»d alomban rejlő konstruktív erőt, 3 a mag.-ynr iparosság és munkás-ág államfentártó képességeit is. - Tisza István kétizben vitte az. ország kormányzatát, Előazör másfélévig, amikor munkásságát az objtrufcció bénította meg,má3odazor a világháború alatt négy évig, amikor nagy programmját a háborua viszonyok miatt nem oldkatta meg. le ez a programm, amelyet müveiben éa parlamenti beszédeiben egyaránt megtalálunk, s am-mly ím Í3 megbecsülhetetlen alapelveket nyújt bármely kormányzatnak, keszenállók. Az Ausztriával való vámközÖsdéget a magyar agrárérdeke,k biztosítására látta 3züL^é^eanek, a. a bankkérdé3ben is a magyar nemzet vlutárÍ3 érdekelt védte*. Gazdasági politikájának alapelve volt, hogy az államháztartás ker-teit n?m szabad túlságosan tágítani. Ova int az adók szaporítása, az állami kiadáaok • lé )• llen, harcol a bürokrácia túltengése ellen, a közigazgatás öles óbbátóte léért, tiltakozik az állami épitk zé3ek tuljá.goa fényűző volta, a községekre uj t-rhek kirovása --llen: mind olyan progr ammpontek, amely-ek megvalósítása a háborút követő években 3ok megpróbáltatástól óvta volna m> P: a nemzetet, /folytatása következik/ Ali±
