Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1934-01-09 [241]

NÉGYSZAZPENGÖ tÉNZBüNTZTESRE ÍTÉLTEK GERÜ ISTVÁN VEZÉRIGAZGATÓT, DE A BÜNTETÉSÉT FELFÜGGESZTETTEK. Rendkívül érdekes ügyet tárgyalt ma . Dionesch András dr. büntotőjárásbiró. Gerő István a Royal filmszínházak vezérigazgatója volt a vádlott, aki ellen Sai amon Béláné penziótulajdonos tett feljelentést magánlaksértés, személyes szabadság megsértése, feltűnően durva becsületsértés és könnyű testisértés miatt. Salamonné feljelentésében azt panaszolta, hogy Gero mult év március 15-én este felkereste őt lakásáh, szóváltás keletkezett közöttük s ennek során Gero "bezárta szobája ajtaját, s amikor ez ellen tiltakozott és ki a ka rt a nyitni az ajtót, dulakodni kezdett vele és sérüléseket is szenvedet ti Gero István kihallgatásakor tagadta bűnösségét. Elmondta, hogy közte és Sa.lamonné között polgári pör folyik. Régebben j óv iszonyban voltak, már régen ismerik egymást, ez a barátság bizonyos okok miatt elhidegült, de Salamonné ezután is folyton telefonálgatott, hogy fontos ügyben szeretne vele beszélni, - Nem tudtam .kitérni s végül is felkerestem lakásán - vallotta tovább Gero István .—Alighogy beléptem a szobába, Salamonné nyomban rámtámadt és követelte, hogy állitsak ki egy irást, amely szerint 15,oco pengőt fizetek neki. Én megtagadtam az irat kiállítását erre az ajtóhoz ugrott Salamonné, bezárta az ajtót. Felszólito~tam, hogy engedjen ki, de erre nem volt hajlandó. Háromnegyed °ráig várakoztam tehetetlenül arra, hogy kinyissa az ajtót, majd minthogy nagyon sok dolgom volt ós nem maradhattam tovább, kivettem kezéből a kulcsot és kinyitottam az ajtót. Nem felel meg a valóságnak, hogy dulakodás közbon sérülésekot ejtettem volna Salamonnén, ellenkezőleg ő volt az, aki erőszakosan lépé- bt fel. Izgalmas és érdekes tanúvallomások hangzottak el ezután, Kcllner Mihályné, a penzió egyik lakója elmondta, hogy éppen szobájában tartózkodott a kérdéses este, amikor Salamonné szobájából veszekedés zajára lett figyelmes. Hallotta az asszony hangját, valakit felszólított, hogy nyissál ki az ajtót, majd segítségért kiáltott. Ö, a tanú felkelt az ágyból és átment Salamonnéhoz, aki akkár már egyedül volt. Rendkivül feldúlt állapotban találta, mellette volt a szobaleány és csitítgatta, Salamonné keze vérzett. Onnan tudja, hogy Gcrővel volt valami afférje a kérdéses alkalommal, mert előzőleg Sálamonnénál látogatóban volt és estefelé azzal küldte el, hogy vőlegényét várja. Tudta, hogy ez a vőlegény öerő. Amikor megkérdezte Salamonnétói, hogy mi történt, azt a váleszt kapta: verekedett a vőlegényével. Elmondta a tanú még azt is, hogy egy alkalommal éjjel tfalaki dörömbölt a penzió ajtaján. Kinézett s látott egy férfit. Később tudta meg Sa lamonnétől, hogy Gerő volt. Gerő egyébként éjszakákon néha órák hosszat beszélt telefonon 3alamonnéval. Vörös Istvánná, egy másik penzió—lakó szintén hallotta Salamonné szobájából a kérdéses este kihallatszó zajt s hallotta, hogy Salamonné azt kiabálta: ha nem nyitja ki az ajtót, kiugróm az ablakon!^ Pár perc múlva nagy robajjal kinyilt az ajtó, kirohant Gerő hajadonfők vei és elszaladt. Az asszonyt földúlva, sirógörcsök között találta szobájában. Ö is tud az éjszakai telefonálgatásokról és arról, hogy egyszer ki kellett kapcsolni éjjel a csengőt, mert Gerő szakadatlanul nyomta a csengő gombját ugy, hogy nem tudtak aludni. Szabó Lászlóné szobaaszzony a k vetkező tanú lényö-gileg ugyanez kot mondotta el. Kihallgatta ezután a járásbiró Salamon Bélánét is. Előadta, hogy állandó látogatója volt Gerő s március 15-én be jelentette, hogy meglátogatja este, várja Őt vacsoráival. Előzően már kaptam tőle 2o.ooo pengőt - folytatta Salamonné - s megígérte, hogy 15.ooo pengőt még kapok. Az ügyvedem azt mondta, hogy foglaltassam ezt irásba. Este ezt kértem is tőle, dc megtagadta azzal, hogy nekem kell Írás'; adnom arról, hoy semmivel sem tartozik nekem, természetesen ilyen irást nem adhattam, s ezután történt, hogy rámzárta az ajtót és kijelentette, hogy nem cnacd ki, amig nem adok egy ilyenértelmü nyilatkozatot, /Folyt. köv./SY.