Magyar Országos Tudósító, 1931. október/3

1931-10-26 [061]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Ötödik kiadás Budapest, 1931. október 26. ; XIII. évfolyam, 243. szám, / EGYHÁZI HÍREK • '{:• • /A KUNSZENTMIKL'SI GIMNÁZIUM UJ EPÜLETÉNEK FELAVATÁSA. Folyt-tás / A, tanítónak kötelessége égni, világítani és mégis azt mondani, azért vagyok, hogy elégjek. Az éljenzéssel, meleg tapssal megköszönt beazéc! után N igy Kornél református lelkész alkalmi versét mondta el V ö r ö 3 s Sándor, a gimnázium igazgatója vette át az uj épületet, majd a gimnázium zeneka­ra játszott. A GimnáziumiDiékszövetség Szik3zay Sándor dr. ny. tábla­bíró, ügyvéd elnöklésével ülésezett. A közebédien R a v a 3 z püspök mondta az' ^lső felköszöntőt a kormányzóra éa P e t r 1 államtitkár felszólalt és gazdag termés/"kivánt a magyar nevelés reménységeire. RENDŐRSÉG ELFOGTAK EGY KÖRÖZÖTT TOLVAJflfÖT. V i d . o k Pálné háztartásbeli nő feljelentést tett a rendőrségen, . albérlője, P r e i s v c h Vilma 44 éves állásnélküli okleveles tanítónő ellen, hogy az Nyár­utca 12. számú házban lévő lakásáról egy női bundát, sezlontakarót, s különböző fehérneműt 870 pengő értékben ellopott, s azóta nyoma veszett, Preis* 1 eh. 'Vilmát ma délután a éet'ektivek/egy szállodából elő. állították 0 főkapitányságra, s bár nevezett a terhére rótt büncse­' . lekményt rögtön beismerte, sőt a panaszolt holmikat is visszaadta, ' }-»,minthogy' lopás miatt már több izben büntetve volt, s lopás miatt ez­időszerint is körözik,- a főkapitányságon tartották. /MOT/H t . " . , A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TARSULAT HETVENEDIK EVI KÖZGYlLJiSE - A Képzőművészeti'Társulat uj elnöke dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök. Ezentúl a Műcsarnok rendes kiállításain a modern művészeti irányok képviselőit is meghívják a zsűribe. ­Az Országos Magyar Képzümüvészeti Társulat vasárnap délelőtt, tar­totta meg szokatlan nagy érdeklődés mellett a Műcsarnok tanácstermében a társulat hetvenedik rendes évi közgyűlését. Dr. L u k á c s Gyö rgy. elnöki megnyitójában visszatekintést nyújtott a társulat herve.tpéves múltjára,s összefoglalta azokat az ér­demeket, amelyeket a nagymultu társulat történetében meg kell örökí­teni. A beszéd gazdag műtörténet! tanulmány volt, amelyben sorra fel­említette azok neveit, akik a ,-magyar képzőművészet lelépitésében her­vadhatatlan érdemeket szereztek. Különösen-kiemelte ezek közül Ipo­lyi Arnold személyét, majd a vele együtt működő és őt követő elnökö­ket, igazgatókat és főtisztviselőket. Majd rátért a jelenre és ennek nehéz küzoelmeire, melyek a társulatot a világháború éta sújtják és a jövő munkásságának főfeladatául tűzte kl a hosszú évtizedek munkajávai megszerzett értékek átmentését. Tiz évet töltött a társulat szolgálatéban - mondotta- és a nagy célokért mindig önzetlenül dol­gozott, s nem rajta múlott, hogy a mai nehéz időkben törekvései nem mindenben hozták meg a várt eredményt. Elnöki megbízatása most lejárt, olyan személyiségnek óhajtja át-dni a tisztséget, aki ugyanolyan sze­retettel viszi tovább a társulat boldogulását,amint ezt ő igyekezett megtenni. Utódjául a művészetek Igaz nagy barátját, dr. Gkattfelder Gyula csanádi püspököt ajánlja. A búcsúzó elnök- b^s zédét a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadta, majd dr.Berzevlczy Albert, a l/j társulat tiszteleti tagia emelkedett szólásra és azt javasolta a köz­.'>'/ SY ulesne k, hogy a lelépő elnök ajánlatának elfogadásával válassza l-f meg a közgyűlés egyhangú felkiáltással dr. G 1 a t t f e 1 d e r fi/} Gyula csanádi püspököt az elnöki székbe. '•i /Folyt, köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom