Magyar Országos Tudósító, 1931. október/3

1931-10-22 [061]

MAGYAR ORSZÁGOS TÜJOSITO ' Tanácsülés 1 oldal, Budapest, 1931. október 22, J ^ ff A TÖRVÉNYHATÓSÁG RRNLKI7ÜLI TANÁCSÜLÉSE, A törvényhatósági tanéös rendkívüli Ülését csütörtökön délután 5 órakor nyitotta neg dr

9 R i p I: a Ferenc főpolgármester. Elsős:., ban is megválasztották a székesfővárosi alkalmazottak segitbalapjának hat lntézőbizottsági tagját, A megválasztottak a következők: Andréka Károly, Sednárz Róbert, Bresztovszky Ede. Joanovits Pál, Kabakcvits József és Oss Kálmán. Ezután Kovácsházy Vilmos tanácsnok ismertette o polgármester előterjesztését a Liszt Ferenc zenei hét szervezőbizottságán: a Széchenyi strandfürdő átengedésérc vonatkozó kérelmére, A zenei hét szervezőbizottsága ugyanis azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy ünnepi já tékainak rendezésére a Széchenyi strandfürdőt engedje át május havában, B u á a y Dezső hozzászólásában pártolta a zenei hét eszméjét, de a11a' lannak minősítette a rendezés időpontját és azt is kívánta, hogy a fürdő' ne engedjék át teljesen díjtalanul, hanem ragaszkodjanak a készkiadáok m térítéséhez, Petrovácz Gyula azt fejtegette, hogy a strandfürdő helyisége nem alkalmas az előadások megrendezésére ós éppen ezért nem ajánlotta a terv elfogadását, mert attól fél, hogy ezen a helyen a zenei i eredménytelenséggel járna, Csilléry András osztotta Petrovácz felfogását é' a Széchenyi-fürdő helyett inkább a Vigadó nagytermét, vagy a Városi Színházat tartotta volna megfelelő helyiségnek

c S o h e u o r Róbert nem osztotta az előtte szólók felfogását, mert arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendezők 6b Igába b leszólni nem szabad, mert ha ez megtörténik, ugy a főváros máris bizonyéo kötelezettséget váállalna magára. Aggálynak különben sincsen helye, mert az előkelő rendező személyiségek garantálják; hogy zavar nem lehet, A felszólalásokra L i b e r Endre alpolgármester válaszolt* Részletesen ismertette a Liszt Ferenc zenei hét rendezésének öt évre r isszanyuló előzményeit, Ö maga is résztvett az előkészítő tárgyalásokban, melyeken az eredeti gondolat az volt. hogy a zenei hetet a főváros rendezi neg a kultuszkormány támogatásával. Már okkor leszögezték azonban, hogy a rendezéssel járó nagy költségeket csak hatalmas, főlog idegen tömegek meg-' mozdításával lehet fedezni. Azt tervezték, hogy az előadások megtartásán külön, hatalmas méretű csarnokom építenek, az időközben változott gazda BÚ helyzetre való tekintettel azonban ezt a tervet el kellett ejteni, Lobija, ban a zenei hét rendezését a Kemzetközi Vásárral kapcsolták össze , amelye nek széleskörű propagandája valószínűsíti a sikert. Az előkészitőbizettsár több helyszíni szemlét tartott a Széchenyi-fürdőben és ezeken megállapító hogy ezen a helyen megfelelő tribünök felállításával, mintegy 3.000 ülőhelyet lehet biztosítani. Utal ,t az alpolgármester arra is, hogy a világb.-" salzburgi zenei ünnepségeket is szabad ég alatt rendezik, holott ez az aj város sokkal esősebb hely, mint Budapest, A zenei hét rendezősége tud.;hogy sem az állam, sem a főváros anyagi támogatására nem számíthat és a < dezósi költségeket a nemzetközi vásár Intézősége vállalja magára„ Minth.o a zenei hetet kísérletképpen most először rendezik meg, nem lehet kivan, és előre kikötni azt, hogy a rendezőség a helyiségért bért fizessen. Szóbakerült egyébként az előzetes tárgyalásoknál az is, hogy nem megfelelő idő járás esetén a zenei hét előadásait a Városi Színházban vagy az Operában tartsák meg. Lázár Feren: és Csilléry András ujabb felszólalása után a törvényhatósági tanács hozzájárult a polgármester előterjesztéséhez, de kimondta, hogy egyelőre csak elvileg engodl át a Széchenyi fürdőt a rendezés színhelyéül, a további tárgyalások folyamán azonban a felmerült aggályokat és kívánságokat érvényesíteni fogják, A tanács rendkívüli ülése egyéb tárgyhiányában fel 6 órako-p vécrot is ért. MGT/E. n