Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2
1931-10-15 [060]
ÍVJ AGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1931. október 15. k TÁBLA IS ELUTASÍTOTTA KÉTSZÁZEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉSI KER ESETÉ VEEÁ' A MAGYAR FELTALhLOT. Tolnai Oszkár gyógyszerész évek óta foglalkozik különböző műszaki termés zetü. találmányokkal. Találmányai közül kettőt néhány évvel ezelőtt felkínált Horn P.Albert bankdirektornak, az Angol Magyar Bank volt igazgatójónak, akj ozidőszerint egy külkereskedelmi vállalat élén áll, Horn ugyanis apróhirdetést tett közzé a Pesti Hírlapban, amelyben felhívta a feltalálókat, hogy találmányaikat bizalommal vigyék hozzá, mert amennyiben a találmányok életrevalók, a legmesszebbmenőén gondoskodik a szabadalmaztatás és .z eljárás költségei felől. Tolnai azt a két * találmányát mut tta be az igazgatónak, amelyek közül az egyik egy olyan tcrképszerkez é volt, amelyet bármiféle járműre fel Ír het szerelni, és az utas minden pillanatban pontosan megállapíthatja, hogy hol jár. A másik találmány pedig egy vasúti összeütközéseket elhárító, sot állitólag egyszersmindenkorra lehetetlenné tevő elektromos készülék volt. Horn és TolnaJ - ügyvédek nélkül - egymás között szerződést kötöttek, amelynek értelmében az igazgató arra vállalt kötelezettséget, hogy a találmányokat szakemberekkel megvizsg'Itatja ós amennyiben azok r&ntákailisoknak Ígérkeznek, magára vállalja a szabadalmaztatással járó összes költsógeket. Eazel szemben a felek az esetleg elérendő hasznon ötven százalékos arányban osztoztak volna. A találmányok szabadalmaztatásából azonban semmisem lett, mire Tolnai Oszkár polgári keresetet indított Horn P. Albert ellen, akitől 2oo ezer pengő kártérítést követelt. Előadta a felperes gyógyszerész keresetében, hogy az igazgató a tervezetekkel egyedül kiutazott Berlinbe, majd megfordult Londonban, sőt Indiában és egyéb ázsiai országokban is, hónapok teltek el, de a találmányok sorsáról Tolnai Oszkárt egyáltalán nem értesítette; - ugy, hogy a gyógyszerész végül*is az egyik nagyobb budapesti napilapban olvasta, hogy térkóptalálmányóhoz teljesen hasonló találmányt időközben egy Garl Dams n evü német mérnök egéaz Európára kiterjedő joghatállyá 1 szab ada J&aztatott. A vasúti baleseteket elhárító találmányhoz hasonló készülékre pedig egy angol mérnők kapott dzabadalmat, amelyet az angol államvasutak hatalmas összegért meg ls vásároltak. Horn P. Albert igazgató ezzel szemben a szerződésre hivatkozott, amely szabedkezet biztosított SE ámára, hogy csak abban az esetben köteles a költségekről és a szab ad almazt at' s rál gondoskodni, amennyiben a találmányok nemcsak tehnikai, de gazdasági hozam szempontjából Is alkalmasoknak bizonyulnak. At igazgató megvizsgáltatta a találmányokat szakemberekkel s Így a térképkészülékről kid erűit,h©gy a gyakorlatban nem válik be, - a vasúti baleset elhárító találmánnyal kapcsolatban pádig éppen a MÁV szakértője jelentette ki, hogy Magyarországon csupán abban az esetben veire lkalmazható, hogy ha előbb a.z összes magyar államvasutakat villamosítanák. A budapesti törvényszék az alperes igazgató érvelését fcet te magáivá és a gyógyszerész keresetét , mint alaptalant elutasította, sőt Tolnai Oszkárt 5ooo pengő perköltségben is elmarasztalta, A mai táblai fellebbviteli tárgyaláson a felek képviselői az Ury tanács előtt újra kifejtették álláspontjukat, majd ezután a tábla az elsőfokú véghatározatot indokainál fogva egész térje delmében helybenhagyta és a felperest további looo pengő fellebbviteli perköltségben marasztalta el. /MOT/KY. I BIZONYÍTÁST RENDELT EL A TÁBLA AZ ÖZVEGY JAKABBA ZY JÁNOS NE ELLEN FOLYAMATBA TETT ÖRÖKSh GBÖL VALL KXZÁR&TÁSI SÖRBEN. Ifjabb Jakabházy János volt MÁV ellenőr (felesége: szül. Spóner Teréz mint emlékezet., s - 1925 novemberében önvédelemből agyonlőtte férjét, k megindult büntetőperben az asszonyt jogos védelem elmén jogerősen felmentet*;ókT Most az elhunyt iftf. Jakabbá.zy János édesatyja: Idősb. Jakabházy János ny. MÁV. főfelügyelő polgári pört indított Spó n er Teréz ellen, • aziránt, hogy elhunyt férje után,mint acra érdemetlen, ne örökölhessen. Körülbelül 25oo pengő értékű ingóságról van szó, amelyek ezidoszerint az apa birtokában vannak. A törvényszék általában nem adott hely a keresetnek s most a tábla Bakóczy tanácsa ugy döntött, hogy az özvegy pontosan jelölje meg, melyek azok az ingótárgyak, amelyekre igényt tart, illetve, anelyek véleménye szerint öt, az özvegyet illetik meg. /MOT/KY
