Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-15 [060]

MHGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ' Kézirat. N L^y.

e

.

d

.L)í...!l-í.!ÍJ^ Budapest, 1931. október 15. fty, XIII. évfolyam 234.szám. EGYHÁZI HÍREK /KAPI BELA ES KISS ISTVÁN PÜSPÖKÖK A VILAGVALSAGRÓL, S A LEGSÜRGŐSEBB PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRÓL. Folytatásul./ - Hasonlókéin megoldatlan problémaként mered előttünk a kántortanítók javdaImának kérdése, a évek óta, a reformétus és a r6ma 1 katholikus egyházzá^ együtt, haszt

r-l'n szorgalmazza egyházunk ennek * kiáltó igazságtalanságnak megszüntetését. - Dacára a nyomasztó anyagi gondoknak, egyházunk lelkimunkája ma is tiszteletreméltó, itt inkább emelkedés találhatótokképpen folytatja jelentését Kapi püspök. - Történeti jelentőségű időket él evangélikus egyházunk, s messz • tekintő szemmel kell keresnie jövendőjének útját. Fel kell újból ébresztenü : a protestáns áluoza tkészséget. Fel kell újítanunk azokm k az is kola épittet alrpitványtevc esőknek példáját, akik vagyont, földbirtokot,^ évi hozzájárulást helyeztek -az egyház oltárára, saját vállaikon emelték m«g asra «z egyház jövőjét. Középiskoláink volt tanítványainak seregét is meg kell mozdítanunk, mert intézeteink anyagi helyzete megrázóan komoly és lehetséges, hogy a következő esztendők az ösi, Alma Materek életéről döntenek. Elégedetlenkedő, vádaskodó és instanciázó evangélikusokból tetterős, áldozatkész evangélikus néppé kell lennünk. Ezt kívánja tőlünk multunk és jövendőnk,tör téneti tradíciónk és élniakárásunk isteni parancsolata... • Kiss István püspök jelentése is igen érdekes helyzetképet fest meg; • - Az évek ct

n tartó nehéz helyzet °

z utóbbi időben válságosra fordult - úgymond -, egyik válság követte a másikat, s valamennyi súlyosan érintette egyházunkat. A gazdasági válság, amely a katasztrofálisan alacse" búzaárakban jelentkezett, anyagilag bénította meg híveinknek azt a kiterjedt, széles rétegét, amelynek leginkább nehezedik vállaira a

Z egyházfenntartás gondja. A pénzválság a kereskedelmet, a nagyipart, s általában a vagyonosabb osztályt ejtette rémületbe és' nyugtalanítja szüntelen. Mindezekbe. ' jáfult^az államháztartás egyensúlyának megrend^ülése, amely a dolog természeténél fogva magastán vonta az eddig figyelmen kivül hagyott legnagyobb takarékosságot, s EZ reánk nézve "

2

zal a súlyos hátránnyal járt, hogy a

Z amúgy is melyen leszállított államsegélyeink további redukciónak vettetnek alá. -Mindezek pedig együttvéve iőidézték a z

t a nagy munkanélküliséget, aminő talán még sohasem volt ebben az országban. S ez a munkanélküliség nagy veszedelem, -kinek nincs munkája, az éhezik, s aki éhezik,bármi.; türelmes lélek lakozzék Is benne, elkeseredik, az ilyen helyzet külö-" nősen alkalmasakká teszi a lelkeket a szovjet paradicsomáról szóló regék befogadására,Az orosz szovjet állandóan hallat magáról, példa reá a bia.tor bágyi szörnyű bombamerénylet is. - A bajok azonban nemcsak hazánkban vannak meg és ez arra mutat, hogy nem helyi okokra vezethetők vissza. És ugyjis van, ha leásunk mélyen, egeszén a kérdés gyökeréig, azt találjuk, hogy*mindezeknek a bajoknak oka es előidézője a világháború, s azok az igezságtalr n békekötések, amelye azt követték.Tehát az önzés és a kapzsiság, a szeretetlenség és gyűlölség idézték elő a világháborút és diktálták a

Z igazságtalan béképontokat, És addig ^nem lesz békesség a földön, amig önzés és szere tétlenség uralkodnak, s intézik az eseményeket és a nemzetek sorsátl Egyetlen ut vezet a földi 1 késséghez: a krisztusi szeretet, amely nem tür maga körül éhezőt és ruhát.lant, amije v«n, azt n^m 'ekinti a magáénak, hanem olyan vagyonnak,amelyn t o csak sáfára, tehát a mások, a köz javára él vele. Ezért a krisztusi szeretet egyben a szociális kérdés egyetlen lehetséges és tökéletes megoldása, mert kozelhozza egymáshoz a szegényt és a gazdagot, Ha ez nincs Így a valóságban, ez csak annak a jele, hogy nincsenek krisztusi szeretettől áthatva az egyesek, a családok, r társadalom, a

Z egyházak és ez állami