Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2
1931-10-13 [060]
Kézirat, f Nyolcadik kiadás Budapest, 1931. október 13. f XIII. évfolyam, 232. szám.MEZÖGAZDASAG MEGALAKULT A MAGYAR CUKORRÉPATERMELÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Az 1931 évi . XIX. tc. által életrehivott uj mezőgazdasági szerv: a Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége ma este tartotta alakuló közgyűlését az OMGE nagytér mében. AZ alakuló közgyűlésen az érdekelt cukorrépa termelők igen nagy számmá vettek részt. Az ülésen vitéz P u r g 1 y Emil az eddigi társadalmi szövetség elnöke elnökölt, *k.í megnyitóbeszédében beszámolt azokról az előmunkálatokról, amelyek a szövetség megalakulását előkészítették. Rámutatott, hogy az uj szervre az érdekelt termelőknek le gr. nagy szükségük van s régi törekvések,a magyar mezőgazdák régi óhaja ment teljesedésbe a szövetség megalake • lásával. Magyarország cukorkivitele 750.000 métermázsa cukorrépát feltételez és a termelőknek egyik legnagyobb veszedelme, hogy a termelt cukorrépamennyi• séget a gyárak végülls teljes egészében nem veszik át. Nehéz és hosszú tárgyalások eredménye volt az is, hogy a cukorgyárak ma két és fél pengős árat fizetnek a termelőknek a cukorrépa métermáz sáláért. A termelők a kormánynak, s különösen B u d János volt közgazdasági miniszternek igen sokat köszönhetnek. Szabad érdekképvislet, mint amilyen az eddigi is "volt, nem képviselheti kellő eréllyeJL a hatalmas cukorkartellel szemben a termelés érdekeit. Vitéz Purgly Emil ezután átadta az elnöki széket Ruppre cht 01ivérnek ? 3 1 a n t z Jenő javaslatára ezután alakuló közgyűlés egyhangú lelkesedéssé] megválasztotta a szövetség elhökévé Furgly Emilt, aki megválasztását megköszönve ujabb beszédet mondott. Kijelentette, hogy ezúttal részletes programmot még nem adhat, mindenesetre vannak kérdések, mint például ° kontingesn kérdése, amelyeket minél előbb és igazságosan meg kell oldani. A cukorkarte]d mindenkori magatartása fogja megszabni a. termelők szövetségének működését, k gyárak és a termelők közötti súrlódások kiküszöbölése mindkét félnek egyaránt érdeke. Hangoztatja^gSfzövetség nem a gyárak ellen irányuló éllel alolkulb meg, hanem a termelők érdekeinek védelmére. Az egyes kérdések szoros összefüggésben állanak az állam vitális gazdas ági érdekeivel. Amilyen eros kartc ét alkotnak a gyárak, éppen olyan erős szövetséget kell megteremteniök a tere löknek. Ezután Fab ricius Ehdre gazdasági főtanácsos ismertet 1 a szövetség alapszabálytervezetét, amelyhez többek között Ereky Károly, Bar nyovits Béla, Kovács Gyula és mások szóltak hozzá. Az alakuló közgyűlés az alapszabálytervezetet végül is néhány módosítással egyhangúlag elfogadta. K o ó s Mihály az Országos Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözölte most n z uj szövetséget, mint a magyar mezőgazdaság friss, tetterős BS r r vezetet. Örömét fejezte ki afölött, hogyha gazdatársadalom rátér arra az útra, amelyre a viszonyok kényszeritik: a világpiaci küzdelemben ugyanis csak a jól megszervezett Közületek érhetnek elmaradandó sikert, k túlságos individualitás a gazdasági életben most nem alkalmas eszköz az érvényesülésre. A kormány az első percben megértette, hogy erre a szövetségre nagy szükség van és ez minden mezőgazdát örömmel kell, hogy eltöltsöh. Az alakuló közgyűlés az éljenzéssel fogadott köszöntőbeszéd után az elnök indítványára egyhangúlag megválasztotta a szövetség alelnökeivé gróf Teleki Józsefet, RÜpprec'ht Olivért és Elek Istvánt. A megválasztott alelnökök nevében Llek István mondott köszönetet. Megválasztottak még ezenkívül 12 rendesá és 24 póttagot a szövetség állandó választmányába. S e r b á n Iván főtitkár tett még jelentést a körzeti cukorrépabizottságok megalakítására vonatkozóan és javaslatára a közgyűlés egyhangúlag megállapodott abban, hogy összesen 14 körzeti bizottságot «lrklf % Végül !,': vitéz Furgly Emil elnök indítványára a közgyűlésből meleghangú távirattal fid 7 vözölték I v á d y Béla földművelésügyi minisztert, B u d János volt kezy> gazdasági minisztert és B a r c z e n" dr, földművelésügyi államtitkárt.Ezu;: tán a szövetség igazgatóválasztmánya tartott ülést ./MOT/KY. *,
