Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1

1931-10-01 [059]

Kézirat. , utc-uj.* Budapest, 1931. ektóber 1. * $ íl XIII. évfolyam 222.szám. A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ÜLÉSE, Folytatás . Az ország külföldi összes adósságainak * j, .3 álladéka 1930.-ik év /égén 3.446.2 millió pengő, ebből az államkincstár tartozása 1.408.8, az öncorményzatoké 604, a záloglevelekben fennálló tartozás 335.2, ipari és egyét kötvényekben fennálló tartozás 498.2, végül rövidlejáratú tartDzási egyenleg 300 millió pengő. Szigethy Gyula rámutatott arra, hogy a külföldi hasonló idatokkal v^ló egybevetés főként a különböző kamattételek miatt nagyon Labilis alapokon áll, helyesebb ezért a külföldi kamatszolgálatok nemzetközi jsszehasonlitása. Ha fi utóbbi irányban az osztrák fizetési mérlegben kimu4 •• :atott adatokat felhasználva Ausztriával teszünk összehasonlítást, megállapítíató, hogy Ausztria külföldi kamatterhe valamivel kisebb, mint Magyarórazágé, 'MOT/Vr. —PHILIPPE LAM0UR ELÖnDASA A KULTÚRA ÉS CIVILIZACIOROL, Philjppe L a m o u r párisi Plans cimü folyóirat f Őszsrkesztője csütörtökön este a fenti eimmel -ártott előadást a Magyar Francia Irodalmi Társaságban, Az előadáson Pók a? i v n y Béla és vitéz Horváth Béla elnököltek, s megjelentek azon ^róf Hoyos Miksa, Gömöry-Laiml László, Jouard- ezredes, Eckardt F erenc egyebeui tahár és még számosan mások. Philippe Lamour azt hangoztatta, hogy a jelenLegi válság nem átmenetei, hanem a civilizáció válsága. A civilizáció egyensúlyt jelent a gazdasági és szellemi javak között. Ilyen volt FranciaországDán XIV. Lajos es Magyarországon Mátyás király kora. A* jelenlegi gazdasági válságba technika forradalmának következménye. Ez a forradalom ellentétben áll ns mrópa i kultúra jogi és szellemi berendezkedéseivel. Majd arról beszélt az ílöa.dó, hogy a római jog az egyént sok joggal, de kevés kötelességgel ruháztad. Amikor a technika eltüntette a távolságokat és az emberiség rohamos gyarapodásával -z emberek kapcsolatait egymáshoz, szükséges lett az eszméknek revíziója. Az európa'i^ civilizációt nem kell tönkretennünk, hogy annak romjain uj civilizáció nőj jön, hanem más eszmékkel uj mederbe kell vezetni. A aei válság rettenetes paradoxaihoz még a szellemi válság is járul. Az ember Jlvesztette a

z orientációját. A mai kultúrát a. technika nagy élménye jeIlonul, de boldogságot nem hozott. &£ igazi kultúra, mint a görögök kultúrája capcsolat s. természet és a szellem között. Azt hangoztatta, hogy a civilizáíió célja az -mber . A társadalom szervezetének célja egyéniségeket fejleszteni, s a gépeknek szolgálni kell "z emberiséget, nem uralni. Ezt a termelés sgyensulyozásával kell elérnünk. Erre bennünket a gp zár sági szükség szőrit, iurópa két nagy t.ulturája, a német és a francia, egy forrásra vezethető viszjza: a görög-latin kultúrára, erre kell visszatérnünk. Azt hangoztatta, hogy t két kultúra között a magyar nemzet fontos közvotitöszerepet játszhat./MOT/Vr