Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1

1931-10-08 [059]

MAGYAR ORSZáGOS TUDÓSITO K é z 1 r 9 fc :.. Kilencedik k i «i d á .­Budapest, 1931. október 8. 10 <"XIII. évfolyam, 228. szám. MEZŐGAZDASÁG /AZ OMGE IG4ZGAT0VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytatás 2./ - Idetartozó kérdés az infláció éa a defláció kérdése Í3. Mi me­reven ragaszkodunk az aranyfedezet tantételéhez, ugyanakkor, "mikor az arany­fedezet apja, Anglia már vakációra küldte az ar»nystandardot, torikor a pro­dukció biztosításáról vam szó, azt nem szabad inflációs törekvésnek tekinte­ni. Senki 3em "karja Q Z 1922-23-iki állapotokat, azonban a túlzott t deflációs politikával odaviszik a gazdasági életet, hogy nem tud megmczdul­ni, gúzsba van kötve és képtelen funkcionálni. Nem akarjuk az inflációt felújítani, de gondoskodni kell arról, hogy az élet meg ne m3revedjék, en­nek az elméletnek az imádata mellett nz aranyborjúnak a körültáncolása mel­lett. Nekünk számolnunk kell azzal, hogy a tartozásaink fizetésénél ugyan­azokat a módozatokat kövessük, mint a magánosok követnek, amikor hitelező és adós kiegyeznek egymással. Egy józan törlesztési t^erv mellett az adÓ3 sem pusztul el 63 n hitelező sem jár r^3szul és a legfőbb cél, hogy sike­rüljön kölcsönterheinket enyhíteni és a feltételeket konverzió utján meg­könnyíteni . - Bennünk megvan n feltett akarat,hogy a legszigrubb takarékosok­got valósítsuk meg, ugyanakkor azonban termelésünket fokozni kell, H>gy nz ország által előállított értékekből uj javakat teremtsünk és hogy a külföl­di ás a. belföldi értékesítés révén anyagilag megerősödjünk* A termelés fen-­tartása, a termelés folytonosságának biztosítása a gazdasági életben azon­ban pszichológiai alapfeltételhez van kötve. Meg kell teremtenünk a közhango­latot és a hitet' a nemzetben arra, hogy kilábolunk ebből a válságból, mert semmi sem olyan veszedelmes mint a lemondás éj * kétségbeesés. Meg kell tehát tenni azokat az intézkedéseket, amelyektől a gazdák sorsuk jobbrafordulÓ3át remélhetik. És a kényszerű szigorú Intézkedések mellett táplálni kell a re­ményt, hegy talpraéli gazdasági életünk már azokból a kis segíts egekből is, amelyekj?évén az egyes termelési ágaknál egy-egy kis felesleg mutatkezik, 3 amelyekből kialakulhat egy olyan állapot, hogy a mai viszonyok elmultá­val talpra tudunk állni. Lelkes taps fogadta Mutschenbacher Emil Igazgató szavait, majd K, o n k 0 ly-Thege Sándor szólott az állatkivitel előmozdításának szükségességéről, amely nemcsak n mezőgazdaság szempontjából, hanem valutáris szempontból is nagy jelentőségű, Sajno3 a helyzet ezen a téren kedvezőtlen. Olaszország.*, kevesebbet vásárol a szomszédok versenye miatt, Német­országgal sem jutottunk előre, Svájcban leszállították n kentingent, Fran­ciaország felé csak reményeink vannak, csupán Ausztria és Csehország Irányá­ban vannak kilátásaink. Azonban Ausztriával szemben sem tuijuk a marhaklvi­teli kontingenst elérni, s noha történt : kormányunk részéről bizonyos in­tézkedés, hiba, h^-gy nz adóvisszatéritéseket nem folyósítják kellő időben. fi A d evizaintézkeé éseket is a mezőgazdasági export igényeihez kell szabni. v j Az állatkivitellel és takarmánybehozatnál)kapcsolatban folytatott valuta­"**•' politika nemcsak pénzügyi kérdés, hanem Termelési probléma is. Abraktakarmár­tekintet ében behozatalra szorulunk, azonban nem szabad tűrnünk, hogy ugyan­azokat a cikkeket a korpát, n rópa3zeleteket, a kukoricát és az olajpogáca'' idehaza m- sterségesen drágítsák, mert •'.'••'•'.*• így is Magyarországon a legdrá­gább az állatnevelés, A buzg árának csak a duplájáért lehet külföldön ta ­karmányt kapni és a saját állattenyésztóásünknek teremtünk a küiföloön kor­kurrencláte a 3aját olcsón exportált és takarmányul felhajznált búzánkkal. Éppen ezért a tavalyi euzinált buza. mellett már -z idei termésnek sgy részét is fel kell használni, mert a buza kivitele a nemzeti vagyon elprédálását je­lenti. Ne vigyünk a külföldre búzát', hanem idehaza használjuk fel takarmá­'A nyozózÓ3ra. , Befejezésül a tej kérdésről besz'lt, ahol sem n külföldre, sem ál­l°rai támogatásra nem szorulunk. Szüntesse meg a kormány sürgősen a tejanar­,< chiát, mert a fogyasztó iü, a termelő is egyre jobban károsedik, /Folyt6. köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom