Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2

1931-09-29 [058]

- - PÁGALMAZASI PER A PHÖBUS VILLiíOSSÁdi SPORTEGYESÜLET VEZETŐI KÖZÖTT, Nádaddá Vilmos a Phc'bus Villamos Müvek igazgatója és Öocse Nádasdi Árpád, aki ugyancsak a Phcbusnak volt főtisztviselője, rágalmazás vétsége miatt feljelentést tettek Stolniczky Aladár> a Phöbus egyik tisztviselője ellen azért, mert Stolniczky a sport egyesület tavalyi Közgyűlésén, amikor az egyesület köszönetet szavazott Nádasdi Vilmosnak sikerdus elnöki működéséért ezt meg akarta akadályozni egy sértő kezbeszelással. h ma megtartott büntető jár ás birés égi tárgyaláson Stolniczky Aladár kijelentette, hogy Nádasdi Vilmos és Árpád allén sértő kijelentés'kot téves informátick alapján tette meg, azokat visszavonta és az eset felett sajnálkozását fejezte ki. A, sértettek képviselője ezt elégtételül elfogadta és ennek folytán a bíróság az eljárást megszüntette. /MOT/M. A ZSOLNAY FÉLE SOKMILLIÓS HAGYATÉK ÜGYE .A KÚRIA ELŐTT. A királyi kúria elé érdekes, sokmilliós értékű hagyatéki per került na hosszú hányattatás után. Az ügy előzményei évekre nyúlnak v iss za és vdtakéapen ott kezdődnek, amikor Zsolnay Miklós mintegy félszázaddal ezelőtt k később nagy hirre emelkedett pécsi ma jolikagy arat megalapította, A rendkívül pr mi tán életű Zsolnay Miklós vagyonát a gyár alapítása után esztendőről-e aendőre fejlesztette, nemsokára Budapesten is gyártelepet létesite . ugy hogy az évtizedek során sokmillió aranykoronát érő vagyonnak let az urává és kizárólagos tulajdonosává, A két gyártelepei kivül több bérpalota, földbirtokok, értékpapírok, készpénz tartoitakj a vagyonállományhoz amelynek értékét a legalacsonyabb becslés szerint is mintegy tizenötmillió békekoronáá'an állapították meg. Zsolnay Miklós, aki mindvégig legényember maradt, később rrökül fogadta két nővérének gyermekeit, szám szerint mintegy tiz unokaöccsét és unokahugát. Az ö£eg ur örekbef rgado tt rokonai közül különösen kitüntette atyai szeretetével Mat tyasov3 zky Zsolnay Tibort és Mattyasovszky Zso 1 nay Zsoltot, akik Zsolnay Miklóst az 191P év őszén, nem sokkal a kommün bukása utan rávették arra,hogy velük együtt, hármasban úgynevezett közkereseti társaságot alapitson és egéáz vagyonállományát ebbe a megalapítandó közkereseti tarsaságba fektesse bele. Igy történt, hogy amikor az idős ur nem sókkal ezután meghalt, a hatalmas vagyonnak a két emiitett örökös csaknem ki zároiagos tulajdonosává vált. Az örökségből igy kicsöppent egyéb közeli rokonok, különösen a többi örökbefogadott fiu és jeány ezt az állapotot magukra nézve igazságtalannak találták és a hagyatéki bíróság előtt panasszal támadták meg. A hagyatéki bíróság ugy döntött, hogy a közkereseti társaság alapításáról szóló szerződés, mint olyan, jogilag érvénytelen s ennek folytán a vagyon a tervényesörökösök között felosztandó. A hagyatéki bíróság Mattyasovszky Zs dnay Tibort és Mattyasovszky Zsolnay Zsoltot, amennyiben ezzel a végzéssel nem volnának megelégedve, - polgári perre utasította, Igy került a messzeágazé, érdekes hagyatéki ügy a pécsi királyi törvényszék elé, amely a hagyatéki bíróság döntését mindenben helybenhagyta és a vagyont az örökösek között ugyancsak feloszt and ónak deklarálta. Ez ellen a végbatár^zat ellen a felperes Mattyasovszky Zsolnay-fivérek, Tibor és Zsolt, fellebbezéssel éltek a pécsi királyi ítélőtáblához, A pécsi tábla a bizonyítási eljárás kiegészítését rendelte el, amelynek során kikérte az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményét is az elhal'; ; dnay Miklós elmeállapotát illetőleg. Az igazságügyi orvosi tanács e.. akvéleményéb en megállapított a,hogy Zsolnay Miklós a kérdéses közkereseti társasági szerződés aláírása alkalmával mér nem volt szellemi erejének teljében. Ezen az alapon a tábla az alsóbirósági Ítéletet ug yan csak he ly b e n h agy t a . Ilyen előzmények után került az ügy a királyi kúria IV. szá mu polgári tanácsa elé,ahcl az előadói tissztet Szobonya Béla dr. kúriai biro töltötte be. /Folyt, kö v./ Ky , • a i •