Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2

1931-09-28 [058]

MAGYáR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z 1 r p t . . , Ötödik kiadás, — //'->- Búd-pest, 1931" szeptember 28

r n S XIII* évfolyam) 2l9i szára.EGYHÁZI HÍREK /A világbéke, mint álom és mint valóság - Ravasz László beszélt erről Nyíregyházán. Folytatás 1,/ hogy ma a világon minden hitel, töredéktől eltekintve, rövidlejáratú hitel, amely bármikor felmondható, A mai gazdasági krizis feltétlenül- a háború hatásaival, vagy gondolatával van kapcsolatban, ezért azok, akik a politikai gondolatok megtestesítői, a háború kiküszöbölésének ügyét tatték legfontosabb feladatukká s ennek a folyamatnak a jelentkezése lesz a jövő évi leszerelési konferencia, - El kell ismerni, folytatja Ravasz Lászlé, hogy a háború, minden átka mellett, nagy történelmi tényező volt a nemzetek életében, olyan erényeket nevelt, amelyeket más erőfeszítés nem termelt volna ki, ol-ran teljesítményekre birta rá a nemzeteket, amelyekre a legnagyobb csodálat tal kell tekinteni és minden nemzeti nagyság, amely jelenleg történelmileg előttünk áll, háborúkból született, s minden nemzeti egyéniség kialakulása szintén háborúknak volt a következménye. Az emberek gondolkodásába nagyon erősen'be lemélyült, hogy a háború szükséges az emberi fejlődéshez, a történelem alakulásának lényeges tényezője, s ugyanekkor azt mondják, hogy a világbéke hígvelejű ábrándozok álmánál nem egyéb, utópia csupán, amelyet sohasem lehet megvalósítani, - Ezzel szemben azonban a világbéke gondolata mostanában olyan határozott megvalósulási alkatot öltött fel, annyira valósággá, realitássá kezd lenni, hogy ilyen formában a történelem folyamán sehuilsem találkoztunk vele, - Mindig törekedett az emberiség a békére, s az első módszer az állambölcsészek szerint a "pax romána" volt, ezzel viszont a nemzetek kialakulása és egyenjogúsága került ellentétbe, A második kísérlet a hatalmi csoportosulások révén óhajtotta biztosítani a békét, ezzel kerül a politikába a diplomácia, a regionalizmus, az antantok, hármesszövetségek elve, s ebben a fejlődési fokozatban éltünk a nagy háborúig. Az uj nagy gondolat: az egész emberiség egyetlen élő szolidaritás. - it világháború óta egy uj. gondolat kivan, érvényesülni a politikában s ez az a gondolat, hogy az egész emberiség .egy nagy élő szolidaritás szövedéke és teste, az emberi társdalom legmagasabb organizációja, amely uralkodóvá vált most a szellemi életben: a mi világ unkát egy uj univerza. lizmus jellemzi. - Bizonyítékaim: a nemzetek eddig összehasonlíthatatlanul távolabb éltek egymást éle mint most, s magn nagy háború tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a. nemzetek közötti távolságok letörése. Ezenkivül: a nemzetek képviselői szakadatlanul találkoznak, érintkeznek, ez is a világ megváltozását jelenti. A háború óta több mint kétezer barátsági szerződést kötöttek, több mint tizszer annyit, mint előbb kétezerféven keresztül. A sport is ma már nem egy nemzet magánügye, hanem olyan nemzetközi dolog, hogy a labdarúgás például egy internacionális volapükké válty a keresztes háborúk nem csináltak olyan óriási nép-összegyurást, mint ahogy ezt teszi a sport. - A Rockefeller-, Oarnegie- intézetek beleszervezték az egész tudományosságot az emberiség közös célvonalába, k művészettel is igy vagyunk, a művészet exportcikké vált, s idegen klasszikusok olyan hódítást tettek a nagyar piacon, hogy az szinte a magyar irodalom veszedelme lett. De kialakul egy uj képződmény is: a nemzetközi jog és a nemzetközi szociológia. Egy uj jogrend ez a nemzetközi érintkezések terén, - És az is rendkívül nagy. dolog, hogy a. gazdasági' kérdések ma -\ ^tfiem egy nemzet kérdései^ nem kezelhetők egy nemzet életének keretén belül, J - ahogy például a meteorológia összefüggései az egész világon érvényres jutnak, aki nem érzi azt, hogy az angol font romlása és a magyar kenyér ára f között titkos összefüggés van, annak nincs érzéke a valóságok meglátására. - Mindez rendkivül alkalmas egy olyan kollektív gondolat elő- . készítésére, mint amilyen a világbéke gondolata, mint amilyen a leszerelés kérdése. /Folyt.köv./