Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/1
1931-09-05 [057]
Budapest, 1931. szeptember 5. •; 'JL- XIII. évfolyam, 201* se ám.. /A MISKOLCI : 'GYVÉDGY'':LES. Folytatás 1./ Verbóczy röviddel ennek - 1-vélnek ' tea Ite után me.:halt és °zóta is álmodja a magyar nemzeti királyságot. Az Ö nagy álmának megvalósulására ós Verbóczy soha el nem hervadó emlékére emelem "z örök me.-emlékezésül "lapított serleget. Lelkes t^.ps és ováció fogadta Glós Károly BZ°V*it, melyet Nagy Emil ny. igazságügyminiszter fe, szólal' F a követett. Felszólalásában a revizié kérdésevei foglalkozott és a Verbóczy lakomé résztvevői fokozott figyelemmel hallgatták szavalt. - k revizié gondolatában két külön elemet kell megkülönböztetni,mondta,-az egyik a kérdés jogi oldal"^ a másik pedig a politikai része, A jogi kérdést illetően a revíziót ugy kell felfogni, mint egy nemzetközi 'büntetőbírósági perújítást. Annak 1 perujitási elméletnek 1 z "lapja a hires Millerand-féle kísérőlevél, amely a békeszerződésnek elválaszthatatlan jogi kiegészítő része, k trianoni békeszerződós alkotói a békeszerződést büntető Ítéletnek tekintették, azonban napnál világosabb az,' hogy ezt az Ítéletet megtévesztett bírák hozták. Ez a megtévesztettség abban áll, hogy - amint" ez a Millerend-féle levélből világosar kitűnik -. a békeszerződés megalkotói abban a szent hitben voltak, hogy ők Magyarországot, mint fi Habsburg monarchia egyik részét csakis n nemzetiségi elv °l°pján ° nemzetiségek önrendelkezési elve érteImébon osztották fel, de fogalmuk sem volt arról, hogy a ma Rothermere vonalnak nevezett h« tárvon 1 on kivül ez anyaországgal szoros földrajzi összefüggésben élő kétmillió magy a leszakítottak el 'sn ját fajtájuktól és - .löktek idegen járom alá.lW/LXoyd George éa Wilson ezt tudták volna, ugy utólagos beismerésük szerint nem rajzolták volna meg a trianoni határokat. Itt"kell tehát a r viziót, mint perujitási gondolatot megfogni és azoknak a területeknek e visszaadását kell nemzetközi keresetbe foglalni, amiket trianoni büntetöbiráink nem vettek volna el, ha Magyarország néprajzi viszonyai tekin-. tétében n súlyos meg t óv -* 1 8 Ztettség álla patában "nem lelőttek volna. A revízió perujitási gondolat, ilyen'beállításban jogilag eilenállhs t"tlan erővel hsfc. De maga a perujitási jogi igazság nem elég a sikerhez és *>z elindulás első alapja politikai. Ennek f? lényege az, hegy m' már ez egész világon tudják azt, hogy 9 magyar nemzet soha sem fog belenyugodni a trianoni határokba, *ki tehát a valódi békét akarja, annak a revíziót is akarnia kellj, de különben is köztudomású ma már, hogy Magyarország, és a környező államok is, h? továbbra is megmaradnak a mai gazdasági és lelki viszonyban, ugy valamennyien tönkremennek. Ez ez ut pedig a bolsevista Oroszország, közelsége miatt p legrémesebb tűzvész lyt rejjfi magában ez egész európai polgárosult világra, Magyarország és szomszédai között tehát meg kell teremteni egy nagy' nemzetközi kiegyezést és annak nyomán létre keU hozni a ^unamellekí vámuniót, természetesen eusztria bevonáséval . Es ha megszűnik a kölcsönös félelem és gyűlölet, magától megoldódik a kisebbségi probléma is és számunkra ezeréves területünkön kialakul az erkölcsi integritás állapota. . Ennek p nagy nemzetközi kiegyezésnek e nyélbeütését célzó világmieszlc Franciaországra vár és ott ez az -szme az utóbbi időben mór nagy mertékben teret is foglalt tt** Cs ohkamagyarorazág reális külpolitikáját ebbe <• meeerbe tereljük, ugy siker nem fog elmaradni. Természetsen ehhez az s azukséges, hogy hazánkbon végre megalapozzuk a valóságos demokráciát, mert csak olyan nemzetnek lehet "békés" szándék* iban bízni, ahol magának a népnek Ss döntő szava van a nermzet ügyeinek intézésében. Ezt az elvet tartsuk szem előtt, amikor nagy nemzeti igényünket reáhelyezzük a revizié gyakorlatilag megvalósítható reáulis alapjára. mlHtl Fölállva, percekig taps eoltik és ünne élték Nagy Emilnek a revíziós politikában korszakot jelentő b eszedét, majd a vacsora végeztével dr. FarbSJvr?? 2 ors . z ' ké Pviselő köszömtötte Miskolc város vezetőséget és az egy"Tfyuxt ugyveaéket, jó munkát ési sok sikert kívánva nekik a háromnapos miskolci kongresszusra, v~„ ana felszólalt még Pap Józs-ef felsőházi tag, a Bud«pea i Ügyvédi Kamara elnöke es meg számosan. /VKOT/O,
