Magyar Országos Tudósító, 1931. június/3

1931-06-23 [056]

EGY GORKIJI REGÉNY A FIATALKORÚAK BIROS/GA ELŐTT. Németh Péter dr, törvényszéki tanácselnököt , a fiatalkorúak bíróságának vezetőjét ma „ . olyan eset foglalkoztatta, amely §gy 'merész* Gwrkij regény témájával ia v

©tekedlk^Eer«14 éves polgárista leányka körül szövődik a történet, amelynek* F

V"az apa, az anya és a gyermek ogyraáshoz való viszonyukban egyaránt problémát azolgáltatnak az orvosnak, Írónak és pazichoanalitikusnak, éa s a bíróságoknak 3s , A történet egy gyermek-panasz folytán került napvilágra és bonyolult szál aival 08 adataival megdöbbentette a tanári kart, amely a fiatalkorúak bíróságát kérte fel közbelépésre, A kisleány ugyanis egyik pajtásának azt mesélte, hogy édesanyia udvarlója elűzte otthonról és most bár van anyja, akinek kötelessége volna gondoskodni róla, idegenek támogatását kénytelen i[ nybe venni. Az egyik tanárnőnek tudomására jutott a kisleány . panasza és utána nézett a dolognak. Megtudta, hogy a gyerek igazat mondott és olyan körülményeknek jutott a nyomára, amely arra késztette, hogy bejelentést tegyen a fia- • t álkor uak bir óságánál és a gyermek védelmében kérje az eset kivizsgálását és megfejelő Intézkedést, Mára idézte be Németh Péter dr, az anyát, a vele közös háztartásban élő udvarlót és a szerencsétlen kisleányt. Először az anyát szólította maga elé és elébetárta az iskolában általánosan tudott kő- " rülményeket és megkérdezte mennyiben felel meg a kisleány panasza a valóságnak. Az anyr egy nagyon csinos 3o év körüli intelligens asaony, aki . megvilágította a szomorú gyermektragédia natterét• - Tizenhat éves voltai^ snL'.ko- las©j$ri b

4

:.< V er"'"Cm s szüleim f elhoz táP Pestre, hogy itt adjak életet gyermekeimnek. Amikor kisleányom megszületett, édesanyám elvette tőlem és később azt mondta, hogy meghalt. Azután férjhezmentem egy kereskedőhöz, aki most megszállt területen van és aki ma még mindig törvényes uram, mert sajnos nem tudtunk még elválni éppen a távolság miatt. Az uram külföldre távozása után meg ismerkedtem egy másik kereskedővel, akivel lo évig éltem együtt a leg. job3 viszonyban és komoly formában szóba került a házasság kérdése is. Otévvel ezelőtt egy napon hivatalos értesítést kaptam a gyermekvédő ligától, amely azt a kérdést intézte hozzám, hogy hajlandó volnék-e gyermekemet örökbe adni. Ekkor tudtam csak meg, hogy kisleányoméi. Leutaztam hozzá és annyira megszerettem, hogy felhoztam magammal válegényemhez, aki a legnagyobb szeretettel gondoskodott róla és a p olgári iskolába is beíratta, - Eközben történt, hogy összetalálkoztam egy gyerekkori paj«. t és ómmal, aki diplomás ember és magamsem tudom miképon, do annyira a 1» folyása alá kerültem, hogy mint egy árnyék követtem mindenhová éa / mintegy hipnotikus .álomban azt tettom mindig, s^t 5 akart, Összeismerv_ kedett vőlegényerf^fe s ké«6bb velünk együtt lakot'.} és • *i»*No és az a/no> T8A szintén ott lakottJ?azólt itt közbe a tanáís elnök. Egy pillanatig zavartan hallgat az asszony, majd 1 gy f olyta* Ja; - Hát az is ott lakott, mennyasszonya volt szerelmemnek, Osztoatunk rajta, Kfám lehetett másképpen... Azután én $3 6 unszolására elhagytam vőlegényem lakását és vele költöztem össze. Vőlegényan megpróbált erről lebeszélni, mar a gyermekre Való tekintettel la, akinek jövője igy bizonytalanná válhat. A mérnők hatása alól azonban nem tuctam szabadulni és összeköltöztem vele. Velünk jött a kisleány is, akit azonban sj*ere.'mien állandóan ütött-vert és engem is durván bnntalizált úgyszólván nap nap utánc - És a gyermek édesaoja?... Az asszony hangja itt elcsuklik

;

r • - Tanácselnök ur még nem tudja az én tragédiám történetét,,. A gyermekem apja a saját fivérem... Amikor világrahoztam gyermekemet ezt meg is mondtam a klinikán, édesanyám azonb^an azt mondta, hogy hazudok, ne higyjenek nekem. Anya* fiát akart^fönteni, és én velem nem törődött, - Hát é^^ztfrnyü - csóválj fejét . a tanácselnök. To "iát ' tudják, hogy milyen 3ulyos büntetés jár az ilyen viszonyért...