Magyar Országos Tudósító, 1931. június/3
1931-06-22 [056]
/BUD JÁNOS NAGY BESZÉDE A KI SlP^Ji OS-PROBLÉMÁKRÓL- Folytatás 5./ A rövidesen életbelépő bőr- éa textilfázi3rendszer után koreöztülvl33zük a fázÍ3C3 rend3zert az ogé3z vonalon. /Általános éljenzés és taps./* A hadikölcsön-kérdéaről azólott ezután Kállay Miklós. Kétmillió pengő áll a rendelkezésére azoknak, akik elvesztették a vagyonukat éa segélyre szorulnak. Azonban nem lehet az adófizető tára adalmat ujabb terhekkel sújtani azért, hogy a 95 százRlékbew külf£ldö-n lévő hxxáii&lo+Qnm kötvényeket bevelts.uk, mert ezeket az adósságokat a mcw*röbXa csinálta és nem lehet megadóztatni az iparosokat akkor a régi adósságokért, amikor a jelenlegi adósságaik,a köztorhek viselése, a ki nem fizetett adók terén várnak könnyítésekre.. Egyik oldalon nem lehet azt hangoztatni^ hogy szállítsák le az &óu6t, a másik oldalon pedig a hadikölcaön valorizációját hangsúlyozni, aminek a fedezetére adóemelést kellene újból keresztülvinni . Arra kérem önöket, ne fecséreljék el apró problémákkal az időt. Papírrávetett panaszokkal még nem emelték fel a boltok forgalmát.»» Egy hang itt közbekiáltott: Meg kell a rendszert változtatni! Kállay Miklós azonnal válaazolt a közbekióltónak: Látjuk, hogy mit eredményezett a szomszédos rendszerváltozás a szomszédos államokban. A mai nehéz időkben nem erődíti egy or3zág erejét a folytonos változás, sőt azt eredményezi, hogy gazdasági élete tönkremegy, pénzintézetei megbuknak éa akik a rendszerváltozást akarják, azok világrendszert akarnak változtatni. Angliában nem eredményezett a mvriicaaéJLkiillség megoldásának terén eredményt az a tény, hogy ott szocialista uralom »an. 14ft«% gyarország a kisipari és kiskereskedői oxiaztenoiákkal él vagy hal és nem tudok önöknek mást mondani, minthogy nem lehet gazdag országot teremteni külföldi kölcsönökből, nem lehet erős országot fejleszteni külföldi támogatásból. A magunk erejére vagyunk utalva és erős polgár%,vagyonos polgárt, független polgárt akarok ebben az országban, mert ez jelenti a nemzet erejét. Ezt a gondolatot védjék, mint az anya a gyermekét, gondolják meg, hogy ma egységes ez az ország és ne politikai harcokban vegyenok részt, hanem az iparosság harcában. £n az iparos államtitkár nem politikai kérdést, hanem testületi kérdést csinálok a mostani válaaztáaból, én az önök politikáját akarom követni és az önök képviselője akarok lonni. Lelkes taps és éljenzés fogadta az államtitkár szavait. Éber Antal beszéde elején halával emlékezett meg a kézműiparos Ságról, amely 30 éve támogatja ót közéleti harcaiban és a utóbbi években különösen a városházán és o Kereskedelmi és Iparkaraarában. Politikai szerepvállalásának nincs más célja, mint az, hogy ujabb területen szolgálhassa a nemzeti és társadalmi érdekeket és itt elsősorban e kisipari erdekekre gondol. B u d János és Kállay Miklós nagytrtékü teljesltéményei után is még sok fontos feladat vár megvalósulásra., hogy *s iparosság megélhetését megkönnyítsék és boldogulását elősegítsék. Ezután részletesen annak szükségét fejtegette, hogy ma, amikor az*iparos alig tudja megszerezni a mindennapi falat kenyeret, ninos értelme a 30-35 év múlva fizetendő aggkori életjáradék járulékaival megterhelni. A szükségtelen és teljesen közérdekellene* m működő városi és állami közüzemek megszüntetés© tekintetében jelentős iepós törtónt az uj iparfejlesztési törvényben, amelynek erélyes végrehajtását a leglelkiismeretesebben fogja szorgalmazni, 8 is és jelölttársai, ha bekerülnek a törvényhozásba, í) Bittner János összetartásra ós egyetlen hatalmas táK k° r b a való tömOrülésre hivt* fel az iparosokat, Vágó Jenő, a SZ*3Z V igazgatója ipnri termelési, értékesítési, szövetkezeti és hitelellátásai kérdésekkel foglalkozott beszédében, amely után Nagy Antal berekesztette 3 nagygyűlést.
