Magyar Országos Tudósító, 1931. június/3

1931-06-24 [056]

•——S JLYOSAN ELIT LTEK A HÁZMESTERI ÁLLASOKKAL ÜZÉRKEDŐ ÜGYNÖKÖKET. A királyi ügyészség Szemző Sándor dr, gyakorló ügyvéd és több társa ellen többrendbeli csalás büntette cimén emelt vádat. Az ügyvéd ellen ugyanis egész sereg feljelentés érkezett a rendőrségre, amelyben azt panaszolták az egyszerű néposztályhoz tartozó feljelentők, hogy az ügyvéd házmesteri állásokat ígér és erre pénzeket kér, később azonban kii e rült, hogy szósinos állásról, de a pénzt sem tudták visszasz erezni 0 Szemző 26 esetben kárositqtt meg 3oo-looo pengő erejéig szerelőket, munkásokat, akik elkeseredetthangu panaszukban azt adták elő, hogy az % ügyvéd a nagy budapesti bérpaloták gondnokának mondta meg át és ügynökéivel felhajtotta az állást kereső embereket éa az épülőfélben lévő házakat is felkeresték és kilátásba helyezték q házfelügyelői állast a felépülés 'idejére, A hiszékeny emberek boldogan ajánlották fel keser vesén megtakoritctt garasaikat a biztos és j oijővsdelmező házfelügyelői alkalmaztatás reményében és csak akkor jutottak a kiábrándító va l^ság tudomására, amikor a már felépült házban jelentkeztek az állás elfoglalására és ott azt a választ kapták, hogy 'nem is ismerik Szemző ügyvédet, akinek ilyenformán nem is lehetett joga az állások felet rendelkezni*Az ügyészség vádirata Pápai János lakás és ingatlanközveti tővel szemben 14 rendbeli csalás cimén terjesztette ki a vádatm eienkivül a vádiratban szerepelt Kürti Géza ügynök is, aki négyesetben müköd'itt közre nem létező állások szerzésénél, Rosenfeld Sándor építési vállalkozó szintén a vádlottak közöt t vo&t, &kl - a vád előadása szerint - mint Szemző jóbarátja segítségére volt a vádszerinti cs elekméri ye. elkövetésénél. Az ügyet most tárgyalta Gambeu»zky Guido dr. törvényszéki biró. A tárgyalás folyamán becsatoltai több orvos szakér tői véleményt, amelyek^azt igazolták, hogy Szemző Sándor dr. elmebeteg és igy cselekményeiért nem vonható bűnügyi felelősségre, A szakvélemények alapján Székely Gyula dr. ügyészségi alelnök Szemzővel szemben élejtetSs a 26 rendbeli csalás bűntettének a vadját, a többi vádlottal szemben azonban szugoru büntetést indítványozott, mert - mint mondotta -• a vádlottak a"hiszékeny emberek megkárosítás ára alakuct közkereseti társaság"keretén belül követték el a terlr.kre rótt cselekményeket ós kívánatos, hogy a bíróság legalább egyidőre kivonja őket a társadalomból, A törvényszék Szemzővel szemben megszüntette az eljárást,. Pápai és Kürtit azonban bűnösnek mondta ki a vádsserinti cselekmény ékben és ezért Pápai Jánost lo hónapi börtönre. Kürtit pedig nyolchónapi börtönre ítélte. Rosenfeld ügyében a törvényszék ugy találta, hogy még bizonyos körülmények tisztázásra várnak és ezért ezt az ügyet elkülönítve az alappertói elnapoló végzést hozott

T Az Ítélet ellen a felek feledheztek. /MOT/SY. A KÚRIA JOGERŐRE EMELTE A RÁDIÓ VE 2E TŐSÉGÉN EK MEGRÁ GALMA ZÁS ÉR T PÉNZBÜNTETÉSRE ITÉLT REIN ISTVÁN BÜNTETÉST. Rein István, az azóta megszűnt Rádiószai rrp 1929 évi mároius 17-lki és április 14-iki számaiban cikkeket tett közzé, amelyekben s ulyosan sértő, illetve rágalmazó állításokat kockáztatott meg a Rádió é3 a Gtudic vezetőcégének ténykedéseivel kapcsolatban. A meghurcolt ezetőség főként azt sérelmezte és elsősorban is amiatt indított sajtőpart a cikkek szerzője, Rein István ellen, mert a közleményekben az foglaltatott, hegy a Rádiótársaság a rádióműsor összeállítása körül hibákat követ el, a műsort elkésetten teszi közzé s ezenfelül ténykedéseivel profitéhségről tesz tanúságot, A budapesti büntető törvényszék előtt 1 ef; lycato X G széleskörű bizonyítási eljárás távolról sem igazolta Rein István tényL •.Utasait s ennek megfelelőéi az elsőfokú bíróság a vádlottat alján indokból elkövetett sajtórágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek és ötszáz penge pénzbüntetéssel sújtotta, - A királyi Ítélőtábla Gadótanácsa ezt az Ítéletet részben megváltoztatta^ amennyiben Rein Istvánt csupán sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében marasztalta el ós ezért négyszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte. /Folyt .köv./Ky,