Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-18 [055]

Budapest, 1931. Június 18. 0«*/ XIII. évfolyam, 135« szám. BUTLER AMERIKAI EGYETEMI REKTOR ELŐADÁST TARTOTT A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN A KISEBB NEMZETEK SZEREPÉBŐL A MŰVELŐDÉS FEJLŐDÉSÉBEN. A nemzetközi tudományos együttmunknlkodás ügyeinek iritézísére a Magyar Tudományos akadémia - mint ismeretes - úgynevezett Magyar nemzeti Blzott3ág-"0t alakított, s ez a külön nemzeti bizottság ma, csütörtökön este a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében előadóülést tartott, amelyen Berzeviczv Albert v.b.t.t., a Magyar Tudoraányos Akadémia elnöke elnökölt. Az ülésen előkelő és nagyszámú hallgatóközönség jelent meg, amelynek sorában ott voltak: József királyi herceg, valamint L u k á c s György v.b.t.t., ny. miniszter, Balogh Jenő v.b.t.t., az akadémia főtitkára, Wlassics Gyula báró v.b.t.t., a felsőház elnöke, K o r n i s Gyula kultusz államtitkár, és a magyar tudományos, társadalmi, s tanügyi közélet számos kitűnősége. Megjelent az ülésen a Budapesten tartózkodó Mr. Nlcholas Murray Butler professzor, anew-yorkl Columbia^-egyetem rektora, a Carnegie-alapítvány nagyhírű elnöke, aki nagy érdeklődéssel várt előadást is tartott a magyar nerr.zeti bizottság ülésén, Berzeviczy Albert v.b.t.t. angolnyelvü megnyit óbe szeriében utn.lt a nemzeti bizottság megalakításának körülményeire, vázolta célkitűzéseit, v hangoztatta, hogy a tudományos együttműködésnek ez a magyar orgánuma élénk összeköttetésben áll n genfi éa a párisi középpontokkal, de ezenfelül azzal is elő ^k'Tja mozdítani a nemzetek szellemi együtt• munkálkodását, hogy nyilvános ülésein alkalmat ad kiváló külföldi szakférfiaknak, közérdekű előadások tartására. Igy csak természetes - mondotta az elnök, - hogy amikor a new-yorki egyetem ós a Carnegie-alapítvány kiváló elnöke. Mr. Butler a magyar fővárost látogatásával tiszteli meg, s itt a különböző tudományos magyar intézetek részéről méltó megtiszteltetésben részesül, ez a nemzeti bizottság is felkérte arra, hogy • agyhatásu szavát ebben a körben is hallassa. A magyar közönség e kiváló férfiút híréből ismeri, részben a tudomány művelése, részben a tudományos intézmények szervezető által szerzett fényes érdemeiről, amelyek számára a Művelt világ közbecsülésében kiváló helyei biztosítanak. A magyar közönség ismeri Mr, Butler törekvéseit, amelyekkel az emberiség legnemesebb ideáljainak, nemzetközi viszonylatokban, igyekszik érvényt szerezni. E tiszteli vendégünk bizonyára k llően értékeli* azt a. jeloa tőséget,amellyel'^agyar országra Jelenlegi helyzetében a szellemi kultúra ós haladás bir, A háború, ^molyet nem mi idéztünk elő, hazánkra gyászosan végződött, amelyet megfosztott ezeréves birtokának kétharmad részétől, - ugy, hogy Magyarország anyagi és politikai hatalmában lényegesen megfogyatkozottan, csak szellemi erejének fokozott kifejezésével birja fenntartani azt a helyet, amelyet a müveit nemzetek, sorában méltán eldoglalt. Ez a hely nem dísztelen, hiszen mi voltunk soká védőbástyája a nyugati kultúrának, a keleti barbárság előretörései ellen. Ujabban pedig a szellerri életnek úgyszólván minden torén előhoztunk oly kiváló tehetségeket, amelyeknek munkáját az egész nüvelt világ elismert, s modern irodalmunk a legkülönbözőbb nyelvekre lefordítva, elterjedt mindenfelé. Elég a tudományok terén a Bolyai, Körösi-Csoma, Semmelweiss, báró Eötvös József és Lóránd, Vámbéry és Goldziher,- a költészet t.^rén Petőfi, Madách, Jókai, Mikszáth és Ady,- a művészetek terén Liszt, Markó, Munkácsy, Páll, Benczúr, SzinyeJ-Merso nevére hivatkoznom. . , , " Fölötte megörvendeztet bennünket,- fejezte be elnöki megnyi tobeszedet Berzeviczy A.lbert, hogy tudós vendégünk m*i előadása tárgyául a kisebb nemzetek szerepét, a művelődés fejlőd., seben, választotta. Mondanom sem kell, hogy ez bennünket mennyire érdekel, s hogy egy világraszóló tekintélynek e tárgyra vonatkozó véleménynyilvánításából mennyi okulást varunk. Nemzeti bizottságunk nevében a legmelegebben üdvözlöm tisztelt vendegünket, s felkérem előadása megtartására.