Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2
1931-06-16 [055]
MAGTÁR ORSZÁGOS^ TUDÓSÍTÓ Kézirat. Hetedik k i a d á a . L W Budapest, 1031. juniua 16. \[! • . XIII. évfolyam 133.2 zára. FŐVÁROS NÉGYSZÁZEZER PENGŐVEL EMELIK k KlSIPv-üil HITELINTÉZET /iLAPTOKAJÉT. A főváros vezetősége abból a célból, begy a Kisipari Hitelintézet a kisiparosok részére való hitelnyújtásnak minél hathatósaiban meg tudjon felelni,az intézőt alaptőkéjét négyszázezer pengővel kívánja felemelni* Mivel azonban a főváros *z al^ptők? felemléaéro szükséges összeget ezilőszerint előlerezni nem tudja, az alaptőke emilés viszont sürgős, az a felfogás alakult ki, hogy a kisipari ítltelintézst alaptőkéjét a Községi Takarékpénztár utján en^ljék fol, a takarékpénztár r> részvényeket a fővárc; megbízásából vegye át, a főváros viszont vállaljon garanciát a takarékpénztárral szemben a négyszázezer pengőnyi alaptőkeemelésért, azzal, hegy ezt az összeget kamataival együtt legkésőbb 1933» december 31-ig visszafizeti a takarékpénztárnak, A fovúrcs vezetősége ugyenezzel a tervével e gyidejüen felhatalmazást kért a törvényhatósági tanácstól arra nézve is, hogy a kiskereskedelmi hitelakció részére a főváros által rendelkezésre bocsátott egymillió pengő, továbbra ls rendelkezésre álljon, mivel a mai gazdesá L ;i viszonyok mellett nemcsak a hitelakció fenntartása é3 folytatása szükséges, hanem kiterjesztése la, hogy a kiskereskedelmet é3 a kl3ipart mai válaágcs helyzetén minél kisebb bajjal át lehessen segíteni./MOT/H. ———— KÁRTALANÍTÁST K-PNAK CSEPEL E3 . BUDAKESZI KÖZSÉGEK A FŐVÁROSTÓL. Az uj fővárosi törvény rendelkezése szerint Budapest területéhez kell csatolni Csepel közsernek határából "Z állami kikötő terült tét és Budakeszi község határából *zt az erdőréazt, amely a székesfőváros tulajdona. Ebien az ügyben a belügyminiszter felhívta a. polgármestert, hogy az érdekelt községekkel a széb^nforgé területek átcsatolása ügyébon mielőbb indítsa meg a'-'tárgyalásokat' Is iparkodjék sürgős nereryozést létesíteni,A polgármester az átcsatolás leglényegeBetb részét, • kártalanítást tárgyaltatta le dl^őaorban•a pé^züryí osztállyal, A pénzügyi osztály mest számolt be . tárgyalásainak eredményeiről a következőkben: A kártalanítás alapjául ugy a főváros, mint az érdekelt községek részéről azokat- a bevételi összegokot vették, amelyeket a községek az elcsatolandó területektől közjövedelem elmén az 1930,évben élveztek. Eltérő veit a ZO nban az érdekeltek véleménye abban a kérdésben, hegy milyen határokVközöbt történjék a kártalanítás,' Csepel azt kívánta, hogy az 1930.évben az elcsatolandó terület jövedelmeként megállapított 113.391 pengő összeget 30-40 éven át szolráltaasa számára a főváros, méghozzá ugy, hogy ^z első 10-15 évre esedékes kárpótlási összeget egy összegben kapja meg,. Ez összesen 3-4 millió pengőt jelentone. Budakeszi ezzel szemben kárpótlásul azt kívánta, hogy a főváros a köztiéget kapcsolja be a 3 zékesfővároa vízvezetéki hálózatába és a vízszükségletet harminc éven át díjtalanul bocsássa rendelkezésére. De ezenkívül az elmaradó évi IC ezer pengő körüli bevételének 5^-oa kamattal való tőkésítését is kérte, - ez 200.000 pengőt ter»ne ki, - azzal, hogy ezt egy ösezekben szo gáltassa ki számára a főváros, Dr.L a m o t t e Károly pénzügyi tanácsnok ezeket a kívánságokat túlzottaknak és toljasithetétleneknek találta. Túlzott azért, mert aránytalanul ^hc 33 zu időre kérik a kárpótlást, teljesíthetetlen peei,;., azért, mert a főváros nincs abban a helyzetben, hogy egy összegben fizethesse 0 kívánt összegeket, de ezenkívül nem választhatja azt a bizonytalan terhet sem, amelyet Budakeszi vízellátása harminc éven át jelenthet* A polgármester arra az álláspontra helyezkedett, ho.ry a kárpótlásnál tiz esztendei* határidő teljesen elégségea, ezen az alapon Csepel egymillió pengőt, Budakeszi pedig kilencvenezer pengőt kapna kárpctláa fejében. Mivel a tárgyaló felek álláspontja a kérdésben ir-n eltérő,véreredmenyben ez az ügy b-lügymini j zteri döntés alá f o.. kerülni, Modt a polgármester a legközelebb egybeülő törvényhatésági tanács elé azt a javaslatot terjesztette, hogy a kárpótlás alapjául elfogadja a. főváros a két község altal^az atcsatolandő területen elért ad ój öved elmek Összegét és ez*."© t tiz iA , e 7f n ' at hajlandó fizetni,végeredményben tehát C3epel ervraillió.Budakeczi fi kilencvenezer pengő kárpótláshoz juthat. /MOT/H.
