Magyar Országos Tudósító, 1931. június/1

1931-06-08 [054]

Budapest, 1931. június 8. íjj XIII. évfolyan, 126. szára.­FŐVÁR OS A^KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. R i p k a Feren~"cdr. főpolgármester tiz órakor nyitotta meg a közigazgatási bizottság üle*sét. Kegyletes szavak­kal emlékzett meg a kötelessége teljesítése közben szerencsétlenül járt , Ko v ács XXI. József rendőrf elügyelőhelyettes haláláráp£ majd felhívta G ü n t h e r Tivadar dr. tanács jegyzőt a főpolgármesteri hivatal vezető­jét a polgármester havi jelentésének ismertetésére. A jelentés felett meg­indult vita első szónoka Csi llé ry András a munkanélküliségről beszélt4 Azt kivánta ezzel kapcsolatban, hogy a főváros az útkarbantartási munkákat mielőbb végeztesse el, majd rámutatott arra, hogy Budapesten a kü­lönböző gyárakban és egyéb üzemekben igen nagyszámban foglalkoztatnak kül­földi munkásokat és egyéb alkalmazottakat, Ami az amugyis súlyos helyzetben lévő magyar munkanélkülieket a kereset 3zinte minden lehetőségétől megfoszt­ja. Indítványozta, hogy irjon fel a főváros a kormányhoz ebben az ügyben. Ha n n Arnold osatlakozott Csilléry Indítványához, majd arról beszélt, hogy a hat Hénap előtt megválasztott kerületi választmányo­kat minél előbb foglalkoztassák. Ezután azt kifogásolta, hogy a nyilvános órák eldugott helyeken vannak. G a á r Vilmos felszólalását a nagykovácsi! jját rendbe­hozatalénak ügyével kezdte és azt kivánta, hogy a kiránduló gyermekek érde­kében sürgősen olajozzák vagy locsolják ezt az utvonalat. Aa autóbusz váró­csarnokokban padok felállításét tartja szükségesnek. Felszólalása további folyamán hosszasan foglalkozott az ideiglenes tanerők "bizonytalan sorsával. 1929 óta nem töltöttek be rendszeresített tanítói állásokat, ma is 210 Ide­iglenes tanerő van, pedig véglegesítésük igen csekély költséget jelentene, sőt az Í3kolák karbantartási költségeinél megtakarított összegekből fedezetet is lehetne találni. Kéri a polgármestert, hogy'az ideiglenes tanerőket a tan­év végén lássák el uj megbízással, majd rámutat a női tornatanári állások rendszeresítésének szükségére. F 1 a t t h y György Csilléry András indítványét elfogadta a külföldi munkások kérdésében, a szakbizottságok kérdésében osztotta Hann felfogását és helyesnek Ítélte az ideiglenes tanerők véglegesítését. W o 1 f f Károly a külföldi munkások alkalmazásának ügyében azt hangsúlyozta, hogy a kérdés megoldásánál vigyázni kell, mert az egyes ál­lamok között e téren reciprocitás van és nem lehet kiutasítani ezeket az embereket, mivel akkor a külföldi államok elvennék az ott dolgozó magyar mun­kások kenyerét. Arra kell szerinte a súlyt fektetni, hogy csak addig lehesse­nek az idegenek alkalmazásban, amig betanítják a szakmunkára a magyarokat. A kereskedelmi minisztériumnak a köz3zállitások révén befolyása van a nagy gyárakra. A kerületi választmányok ügyében az a felfogása, hogy késedelem itt nem történt, mert a törvény szerint egy éven belül kell a feladatkörüket meghatározd* szabályrendeletet elkészíteni. Amig ezt meg nem csinálják, ad­dig foglalkoztatni nem lehet őket. Ezután visszatért, azokra a vádakra, amelyek a fővárost ér­ték amiatt, mintha nem tette volna meg az általános kultúra terén törvényes kötelességét. Hangsúlyozza, hogy a főváros messze túlmenően teljesítette kul­turális kötelességeit, természetszerűen nem mehet azonban tul a költségvetés keretein. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a különböző minisztériu­mok és állami intézmények a különböző fővárosi közszolgáltatások ki nem e­I gyenlitett számlái fejében 933.9 55 pengővel tartoznak a fővárosnak és ebből egyedül a közoktatásügyi minisztériumot 359,000 pengő terheli. A hátralékos kórházi ^ápolási dijakkal együtt Icczel 20.millió pengővel tartozik a főváros nak az állam és ezzel költségvetési nehézségeket okoz. Dr. S i p ő c z Jenő polgármester részletesen válaszolt a felszólalásokra, a munkanélkülisiég tárgyában kijelentette, hogy a főváros az összes közületek közül legnagyob"b mérvben tett e téren kötelezettségének ele­get, az elmúlt hónapban is hatmilliónál többet fordított közmunkákra és ju-^ niusban sem fog kevesebb értékű Skczmunkát kiadni. Természetszerűen a legelső követelmény a város pénzügyi egysensulyának megóvása, mert ha ez felborulna, beláthatatlan következményei Leninének nemcsak fővárosi, hanem országos vdh­,j szonylatban is. Az utak javításával kapcsolatban megjegyezte, hogy részle­y tes útprogramra van, amelyet terv.szerüen bonyolítanak le. ./Folyt .köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom