Magyar Országos Tudósító, 1931. június/1
1931-06-02 [054]
3. törvényszéki kiadás. J/ —— Budapest, 1931. június 2, DEUTSCH JAKAÉ ÉS TÁRSAINAK GSALÁRD BUKéS I BŰNÜGYE. Rendkívül érdekes és bonyolult bűnügy került ma a büntetőtörvény sz ék Sóhirilla-tanácsa elé. Az eset előanénye az, hogy a Deutsch Testvérek Deutsch Jakab, Deutsch Gyula és Deutsch Ignác, akik ellen most csalárd bukás büntette cimén emelt vádat az ügyészség, negyvenkét százalókban tulajdonosai voltak a Sideron vas, fém, műszaki és vegyáriárugyár részvénytársaságnak. 1923 decemberében a másik negyvenkét százalék tulajdonosa, az Atlántica Trust magához váltotta Deutschék részvé nyeit, akik ugyanakkor megalapítottak az if j. Deutsch Testvérek céget, amelynek igazgatója Deutsch Ignác lett. Deutsch Jakab, akit cégvezetői jogosultsággal ruháztak fel, továbbra is megmaradt a Sideron r.t. ügy vezető igazgatójának,sőt 1924-ben megszerezte az Atlántica IBrust rész vényeinek nyolcvannégy s ¿ázalékat és a Takács Oszkár vasáru r.t, részvényeinek ötven szazriékát ég 1924 ázoptember 22-én a Sideron r.t. és a 'én kacs Oszkár r.t, szindikátusi szerződóst is kötött. Nem sokkal utóbb a Sideron r.t. megingott, Polnai Jenő, az Atlántica Trust vezérigazgatója ki Í3 jelentette ,hogy a részvénytársaságot likvidálni kell. A helyzet egyre súlyosbodott, a hitelezők félmilliárd korona követelés erejéig végrehajtást vezettek a Sideron ellen, Douts*L Jakab azonban ahelyett, hogy kényszeregyezséget kért volna, a vállalat bukását leplezte, megegyezést kötött néhány, ugyancsak a bukás szólén álló céggel és az ezek révén szerzett szívességi váltakkal elárasztotta a piacot, ugy hogy 1925 január közepéig hatmilliárd korona hitelt vett igénybe. A részvénytársaság árukészletét többeknek elzálogosította, ilyen módon ujabb hétmilliárd korona kölcsönt szerzett és ilyen előzmények után 1925 február 4-én kérte csak a kényszeregyezségi eljárás elrendelését. A királyi törvényszék az adós és hitelezők között létrejött egyezség jóváhagyását azonban megtagadta, mert megállapitotta,hogy a vagyonfelügyelő és a könyvszakértő jelentései szerint Deutsch Jakab a céget korántsem vezette azzal a gondossággal és körültökintéssel, amely egy részvénytársaságtól megkívánható. Megállapította a törvényszék hogy egyes főbb tisztviselőknek a bukó félben lévő cég abnormisan magas fizetést adott,hogy Deutsch J-kab a részvényeket atveve a 359 millió korona vételárat nem fizette be, hanem egyszerűen a számlája terhére irta. Különösen sulycs an mérlegelte a királyi törvényszék azt is, hogy a könyvekben egész sereg tételt pusztán Deutsch Jakab okmányokkal nem támogatott bemondása alapján könyvelték el. hogy a Deutsch Jakab számláról egyes tételeket minden magyarázat nélkül más számlákra vittek át, hogy egész sereg szívességi váltót vett igénybe és a befolyt összegen a váltókat aláiró cégekkel megosztozott és hogy a szakértői megállapodás szerint Deutsch Jakabék ügyvitele nem felelt meg a kereskedelmi forgalomban nélkülözhetetlen jóhiszeműségnek, hogy számadásai hézagosak és ezért megközelítő pontossággal sem állapítható meg, hogy nincs-e szándékosság'a részvénytársaság vagyoni viszonyainak óriási fokú lezüllesztés ében. Adatok mutatkoztak arra is. hogy a aég vagyoni viszonyai a ténylegesnél jóval kedvezőbbnek tüntette fel, nyilván azzal a célzattal,hogy hl telezőit megtévesztve, uj abb kölcsönöket sze*« rezzen és amikor súlyos adósságokat csinált fizetésképtelensége tul ataban , akkor lelkiismeretlenül másokat is magával rántott a bukásba, ezét) tehát a királyi törvényszék a rosszhiszeműség olyan mértékét látta fenn' forogni, amely a kényszer egye zs égi eljárást kizárja s amely már bűnvádi útra tartozik. A kényszer egyezségi eljárás szakértője a részvénytársaság birtokában már sem árut, sem pénzt nem talált és a csődeljárás során kinevezett gondnok, Szentgyörgyi Elemér dr. 1926 február 27-én a főkapi tánysághoz intézett beadványában vizsgálat megindítását kérte, mert gya nusnak találta, hogy a MAKI RT és APEX részvénytársaságoknál zár alá vett vasáruk milyen módon kerültek oda a Deutsch Testvérek cég birtokából. Szentgyörgyi Ei Qm ér dr. tcmeggondnok feltevését más adatok is igazolták és a széles körbon lefolytatott nyomozás pontról-pontra kideri tette, hogy a Deutsch cég, illetve vezetői milyen manövrirozással vonták al a vagyontárgyakat a hitelezők elől. Minthogy az a gyanú merült fel, hogy a visszaélésekbe egyes cégek, vagy azok vezetői is kezére jes» íak Deutschéknak, a királyi ügyészség azok ellen is vádat emelt, akik loisegédi bűnrészességgel gyanúsíthatok. /Polyt.köv./ M,
