Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3
1930-12-20 [053]
/HADIK JÁNOS GROP ELNÖKLÉSE MELLETT TARTOTTA MEG ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Folytatá 3,1,/ - Mint az egyesület által javasolt igen fontos változtatást kell kiemelnem az Országos Etdőgazdasági Szaktanács létesítésére vonatkozó kivánsapuinkat, mert egyedül ennek a fórumnak a létesítésében találhaK i tjunk feltétlen biztosítékot arranézve, hogy ez állandó irány „ zatra annyira ráutalt erdőgazdaság ügyeinek intézését nem fogják a gyakran változó politikai áramlatok befolyásolni és a túlzott beavatkozás ellen a magángazdaság megfelelő védelemben részesüljön. Magára a törvényalkotásra vonatkozó ezeken az igényeinken kivül a végrehajtás szempontjából is igen jelentős kívánságaink vannak és voltak* Az egyik mindjárt az erdészeti adminisztráció 03 személyzet kérdése. Igen tóve3 az az álláspont, mintha az érdekeltségre nézve közömbös volna, hogyan fogja egy törvény végrehajtását a kormányzat adminisztrálni, - Megfelelő számú, kellőképpen decentralizált é3 teljes felelős 3Óggel, de egyúttal hatáskörrel 13 felruházott hivatalok, kellő számú személyzet és az alkalmazottak egyéni kiválasztása azok az alapfeltételek, amelyek a törvény gyors és kielégítő végrehajtását biztosíthatják. Az l_.ntézkedő hivatalok szolgálati éa ügybeosztása, azok hatásköre,vídékenkint való elhelyezésük ebből a szempontból mind igen fonto3 kérdések, mert csak ezei( megfelelő megoldása biztosíthatja azt, hogy a birtokos a maga jogojköveteléselhez rövid időn belül, kevés költséggel,külön utánjárás nélkül is hozzájuthasson. Az ügyek gyors lebonyolításénak elengedhetetlen kelléke az, hogy a teendők mai tulhalmozása megszűnjék, éppen ezért nemcsak az erdőtisztikar, de az egész erdőgazdaság érdekében járt el az^egyesület akkor, amikor a lótszámapasztáanak az* erdőtiszti karnál leendő mellőzését kérte. - Az erdőtiszti kar egyéb érdekeit érintő kérdésekről az ügyvezetői jelentés fog beszámolni,Az egyesület további munkásságának célja az erdőgazdaság, s Így közvetve az egyes birtokosok anyagi érdekeinek megfelelő előmozdítása volt. Minden ellenvetéssel szemben is fenn kell tartanunk azt az álláspontot, hogy ezirányu tevékenység nélkül az erdőgazdaság előmozdítás ér ól beszélni sem lehet 0 Az olyan gazdasági ág, amelyben csak munkát, költséget kell befektetni, anélkül, hogy ennek eredményét a tulajdonos élvezhetné, amelyékkel a tulajdonos saját belátása szerint rendelkezni még a közáédek sérelme nélkül sem jogosult, nem lehet sohasem kedv<velt,nem lehet fejlődésképes. Nem szabad tehát kifogásolni az egyesületnek azt a SZÍVÓS, kitartó küzdelmét, amelyet az erdőgazdaság anyagi érdekeinek védelmében f olytat* - Az egyesület joggal lehet büszke az e téren elért eredményekre, amelyek részben azonnal, részben pedig a közeljövőben nemcsak a faanyagok elhelyezési lehetőségeinek s zaporitását, deí^ok milliós bevételek biztosítását is jelentig az erdőgazdaságra é3 a birtokos osztályra nézve» Bár az eredmények, amel$?ől a jelentés fog beszámolni, s zámottevőek,még mindig távol vagyunk ^zon célok elérésétől,amelyeket magunk elé kell tűzni. Hogy egyebet ne említsek, itt van mindjárt a műfa termelésünk és fürésziparunk forgalmiadó váltságának kérdése, ahol nemcsak azt a méltánytalan és indokolatlan egyenlőtlenséget kell megszüntetni, ami ma a magyar termelés hátrányára es a külföldi termelés előnyéve . fennáll, hanem ennek éppen az ellenkezőjét, a magyar termelés megfelelő védelmét kell elérnünk, jól tudjuk azt, hogy minden ilyen védekezés a fogyasztásnak bizonyos mértékű megterhelését jelenti, Az a védelem azonban, amit mi az erdőgazdaság érdekében elérni óhajtunk, elenyésző csekély azokkal a terhekkel szemben, amelyeket például a hazai ipar vádelme érdekében a belföldi fogyasztás elviselni kénytelen. Ennél a védelemnél még egy más cél is vezet bennünket és pedig az, hogy elő lehessen teremteni azokat az anyagi eszközöket,amelyek igen fontos erdőgazdasági célok elérésére nélkülözhetetlenül szükségesek. Ezek közül a fontos célok közül csak hármat kívánok Itt megemlíteni és pedig az Alföld fásítását, a kopár területek beerdősitését és az elhanyagolt, rossz fanemü erdők megfelelő átalakítás át „ - Mindnyájan igen jól tudjuk, hogy ezeket a költséges ós cpiak hosszú Idő múlva jövedelmező beruházásokat sem a vállalkozó magántőkétől,sem az amúgy is a legnagyoitó nehézségekkel küzdő birtokos osztály| tói nem követelhetjük, /folytatása következik/