Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3

1930-12-20 [053]

SZÁZHUSZONÖT ÉVIG TART A SZENÜNK HA A MAI HELYZET NEM VÁLTOZIK, A Ma gyar Mérnök ás Épltészegylet közgazdasági, gépészeti, 'r gyáripar és elekfci>otec$niakl, valamint bányászati és kohászati szakosztályai szombaton eate együttes Ülést tartottak, amelyen Erdős Vilmos József géoészmémök rendkívül érdekes előadást tartott szengazd^ál-. kodésunkról és ennek kapcsán a racionalizálás kérdópér^l* Az Ülésen Jelen volt Fe y é r Gyula ministfeei tanácsos, az energia gazdasági oezéály vezetője, ? á v a y Va$#a főgeológus és még számos neves mérnök, gépgyári és elektrotechnikai kapacitás. Az előadás bevezetőjében azt fejtegette Br^ d ő s yilmoa J zsef, h<gy a széngazdálkodás kérdéae azorosan öaazefügg a világ energia ellátásával és az ipari árak alakulásával és a legutóbbi londoni 03 berlini ^Világenergla-gazdaaágl koneferenciákon" alaposan megvitatták ezt a kér» déafc, Magyarcrazágon a azénfogyaaztáa éa ennek következtében a baányatormeléa az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen csökkent 's ebből következik a munkanélküliség növekedése, ami viszont a fogyasztás m„ás téeen való csökkenését vonja maga után, Csonkamagyarország szénkinese a tőzeggel együtt körőlbelül ^ 1.0Í0 millió tonnára tehető, ami pengő értékben 16 milliárdot tenne ki kitermelt állapotban. Az évi összf ogysstás BOC^OOO vagon és ha ez a mennyiség nem változik, szénklnosünk mindössze 125 évre volna elegendő. Szénkivitelünk r

z utóbbi években az egész termelésnek midtegy 5 %-át teszi és a azomszédes államok vámpolitikába miatt nincs is kilátás arra, hogy az export lényegeá?%melkedjék. A behozatal mértókét vizsgálva a helyzet az, hogy külfiöldi szén, kok*téa tü^zl^a alakjában 100 millió pengő értékű árut hozunk be, arai nó^gyazer akkora összeg, mint népszövetségi kölcsönünk 03 a keleti jóvátétel évi részletei együttvéve, A afcatisztlka adatai 3zerlnt a közlekodó-3 keretébon a széni Import az utóbbi évektoen erŐ3 csökkenést mutat, rfBfr*, az Ipar szempontjából vannak olyan üzemek , amelyek technikai okokból méglftem nélkülözhetik a külföldi tüzelőanyagot. Az Iparnál évenként a vasgyártás céljaira 30,000 wagon külföiai kokwot hozunk be, a külföldi szén behozatala pedig az Ipar céljaira évi 8.000 wagon. a mezőgazdaságnál ugyanennyi. Ezzel szemben a köpontl éa háztartási fütéaeknél az 1928-lk évben 170.000 Wagon volt a szén és kokmz behozott mennyisége. A továbbiakban a károa jelenaégeken való segítés módozatairól beszélt az előadó. Arra matatott rá, hogy a magyar bányák bőségesen termelnek apróazenet és ennek felhasználása nemcsak az Iparban, de nagyobb központi fűtéseknél ls rendkívül gazdaságos és Indokolt. A belföldi tüzelőanyagokkal való fütéa sokkal olcsóbb még akkor, ls , ha az elavult kályhaszerkezeteket kl kell cserélnünk, tehát a probléma megoldására elsősorban * szükséges az aprószénből való btlkettgyártás éa az aprószénnek a * köz~ ponti fűtési és Ipari telepeknél vjaló felhasználása. Erdős Vilmos Józ3ef az előadás • befejeztével Javasolta, hogy a Mérnök Egylet ^forduljon felterjesztéssel a kereskedelmi miniszterhez és küldjön átiratot a GYOSZHOZ a Magyar Vasművek.ós^ftépgyár6kés a Magyar • Bánya éa Kohóvállalatok Egyesülitének, Í2tX?*****.Tlogy0

!"^ x* X\A * szénlmport caökkenése érdekében az országban lévő kazánokról központi fűtésekről és rostélyberendezésekrőlypontos kataszter vétessék fel,a kisipari éa fütéal üzemeknek hazai azénnel való gazdaságos tüzelésére alkalmas átalakításának gondolatával foglalkozó vállalatoknak nyújtsanak olcsó hitelt, ezen felül a magyar szénbányák, gépgyárak és kályhagyáros ok készítsenek a magyar barnaszénről azóló ismeretterjesztő kulturfllmet, hogy Ilyen módon a közönaéggel és az ifjúsággal megiamerteasék a kérdés fontosságát és a magyar azén gazdaságos felhasználásának módozatalt. Az előadó azt javasolta, h^gy a Mórnökegylet felterjesztésében hívja fel mindezekre az Illetékes minisztérium figyelméét az Illetékes érdekképviseleteket pedig arra kérje; fel, hogy vegyenek ré3Zt a magyar barnaszén propagálására és a fütéaek racionalizálására vonatkozó akcióban. A javaalatot a Mérnökegylet magáévá tet te. Felszólaltak a vitában: Hankla Szilárd,, Ordody János.vminlazterl tanács 1> a //) Gácser bányamérnök és pávay-Vájna Ferenc fogóolópus, «kl a földgáz éa melegl/y-) vlz források kutatását tartotta szükségesnek. /MÖT/Sy.