Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2
1930-12-13 [052]
/Az Országos Mezőgazdasági Kamara munkásszakosztályának ülése.Folyt. 1./ Amint azonban a viszonyok jobbrafordulnak, ismét sürgetni fogja ennek a kérdésnek a törvényhozási rendezését. Behatóan tárgyalja a szakosztály azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek volnának e munká-avállalkozás és toborzás terén még mindig tapasztalható gyakori visszaélések meggátlására és olyan értelemben határozott, hogy a munkavállalkozás visszafejlesztését, a toborzás ellenőrzésének pedig szigorítását fogja kérni a földművelésügyi kormányzattól. A szakosztály tagjai végül arra kérték az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy állítson össze egy olyan kis füzetet, amely rövid, népszerű ismertetésben foglalná magában a munkásokra vonatkozó rendelkezéseket. A mezőgazdasági munkásokat ugyanis sok esetben azért éri sérelem, mert nincsenek tisztában a munkásügyi rendelkezésekkel. A kamara vezetősége ezt az ismertetőt össze fogja állítani és még a tavaszi munkaidóny megindulta előtt nagy példányszámban fogja terjeszteni a mezőgazdasági munkások között. Ezek után a szakosztály még több kisebb jelentőségű ügyet tárgyalt le és egyes felmerülő konkrét panaszok kivizsgálását határozta el./MOT/B. -—ÁLLATTENYÉSZTASI KÉRDÉSEK A GAZDA HÉTEN. Az tMOE gazdahetének gazdag programjában egyik legkiemelkedőbb esemény volt az állattenyészetést és állategészségügyi szakolsztély gyűlése, amelynek ma délután Mesterh á z y Ernő dr. szakosztályi elnök elnöklésével tartott gyűlésén B 1 a n t z Jenő, a száazbereki uradalom kiváló jószágigazgatója tartottfc nagyérdekű előadást. Az állattenósztési szakosztály ülése ifrénfc a gazdahéítre gazdák igen nagy érdeklődést tanúsítottak, úgyhogy az íQMGE nagyterme ssugolásig megtelt, A gyűlésen megjelentek többek küzött 3-0 m s s i c h László gróf, az OMGE elnöke, Beliczey Géza az OMGE alelnöke, Ink e y Pál báró, W a 1 d b o tt Ftlgyes bárd dr. földbirtokosok és még igen sokan a közéleti előkelőségek, birtokosok, szakemberek ás gazdatisztek köréből, B 1 a n t z Jenő értékes és tanulságos előadásában ismertette azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyeket a nehéz gazdasági értékesítési viszonyok ellensulyoaásásra az állattenyésztés, az állattartás és hizlalás szervezése és irányítása terén a Jgazdék saját hatáskörükben alkalteazhabtoak. Részletesen foglalkozott az állattenyéaz/ett/s, az állathJfcLalás összes ágaiban felmerülő időszerű kérdésekkel. Rámutatott arra, hogy a növénytermelésbői származó jövedelem a válságos feabonaértékesitesi viszonyok miatt nagy mértékben visszaesett és igy a gabonatermelésnél jelent kwző nagy veszteséget legalább részben az állattenyésztés okszerű fejlesztés' vei és irányit&sával kell pótolni, A kalászosok területének egy részén még legcélszerűbben takarmánynövényeket lehetne termeszteni. Helyes üzemvezetés mellett az állattenyésztésnél és hizlalásnál még a mai viszonyok között is lehet némi jövedelmet elérni, de legalábbb is az olcsó trágyatermelést £ biztosítani, , A juhtenyésztésnél felhifcta a figyelmet a gyajju hosszá ié$\s. fokozására, á bárányértékesitésre és ajfc.hok fejesének fontosságára. Legfontosabbnak tartja a Szarvasmarha állománynak legalább le #-al való emelésé Tanúságos számiztások alapján mulba tott rá arra, hogy a nöfcendékállatok felnevelése kifizeti magát. Különösen fontos az értékes tehenek utódainak a felnevelése, A jövőben nagyobb 3ulyt kellene helyezni a növendókmarhák hizlalására, ^ert a svaj & 63 olasz jbiacon ezeket keres w ik. Felhívta a figyelmet arra,, hogy az állattenyésztésben konzervatívmak kell lenni, mert a kapkodás nagy kockázattal jár. A tejtermelésnél a mai alacsony tejáraV mellett fiokozott jelentősbe van a tejhozam fokozásának, mert csak jó tejelő tehenek ftálálják meg a takarmányt, A sertéstenyésztésnél a jó mangalica anyagunk megtartását feltétlenül szükségesnek tartja, mert az elsőrangú 1 tsirsertésnek nem -qaaB: a belföldön, de a külföldön i^s még sokáig lesz piaca U Folyzatősa követkézig
