Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2
1930-12-11 [052]
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TARSULÍIT KÖZGYŰLÉSE4 A magyar'történelmi Eársulat csütörtökön délután tartotta meg rendes köagyü lését az Akadémia ülés termében „Az elnöklő dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár bemutatta a társulat tagjainak Széchenyi Hiteljének jubiláris kiadásáty amelyet a Társulat a Hitel meg jelenésének 10G éves évfordulója alkalmából jelente tett'i. meg. - Utolsóknak szólalunk meg, - mondotta Domanovszky Sándor, hogy a Hitel megjelenésének 100 eves évfordulóját ünnepeljük, mert a nevezetes évfordulóhoz mcltó kiadással akartunk ünnepelni. Száz esztendővel ezelőtt a nemzet 1 agy növelőmostero Széchenyi,,nemzete kezébe adta a könyvet, amelytől azt rem&tte, h gy ha nem is az ó korában^ hacsak a jövő nemzedék munkájával is, vele nemzetét mégis v dicsőség templomába fogja vezetni, A Hitelnek szokatlan visszhangja volt, siker és felháborodás kisérték. Hacsak a Hitelről lett volna bonno szó, sorst bizonyaira olyan Ú lett volna, mint más könyveké. Le Széchenyi maga irta ajánlásában; "A Hite* ről szőlők, s ami belőle foly a Oecsuietrül, az adott szó szentségéről, a cselekedetek egyenességeről," A Hitel jelszava clatt tulajdonképpen Széchenyi egész későbbi programmja bonne volt, Széchényi tragikuma az vfolt, hegy eszméi sokkal gyorsabban hatották át a nomzetet, semmint alapos megfontoltsággal lovont és nagy felelősségérzettel mogállapitottt következtetéseiben várta volna, A tanítás olyan tökéletesen sikerült, hogy Széchenyi azt hitte, túllőtt a célon, hogy amivel hasznára akart lenni népének, kárára volt. Ebből keletkeztek önvádjai, amelyek lelke egyensúlyát meg rendi tették. Ma is haszonnal forgathe juk ezt a száz év előtti könyvet, amely nem puszta történelmi emlék, hanem örökös instigáló, Domanevszky Sándor dr, nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után dr. ifj, Iványi-Grünwald Béla, a Magyar Törté nolmi Társulat rendes tagja tartott előadás t, "A Hitel gazdaságpolitikája és a XIX század húszas éveinak agrárkrízise" címmel. Az előadó a Hitel Történeti Bevezetéséből < lvasott fel égy fejezetet. Megállapította, hogy a Hjitel ha zmaságpolitikája kizáró 1 ag agrárproblémákkal foglalkozik, a a földbirtokos osztályt akarja nehéz anyagi helyzetéből ugg kivezetni, hogy az a magyar parasz tsághak is hasznára váljék, AZ előadó szerint a súlyos helyzet a francia háborúk után •lepállott egyetemes európai agrárkrízis következménye vfclt. Az angol, francia ós nemet mezőgazdaság helyzetének vázolása után megállapította, hegy a huszes évekbon Magyarors zagot is sulytotta a mezőgazdasági krizis, amely elsősorban azért volt súlyos, mivel nagyszabású mezőgazdasági konjunktúrát a XIX. század elejének mezőgazdasági fellendülését követte. A krizis legjellemzőbb vonásai: a azemes-félok áreeése, az oroszországi buza nyemmasztó versenye, jis a körülmény, hogy 1825 után a gyapjuárak is esnek, s az egész korszakot alig egy-két hónaptól eltekintve, súlyos mezőgazdasági hitelhiány jellemzi. Megállapítása szerint a nyommasztó krizis Széchenyi kortársainál általában lemondó pesszimizmust váltott ki, s Dessewffy és társai vagy mindenért a "tehetetlen kormányt", okolták, vagy kétségbeestek a gazdasági jelenségek láttára^. Széchenyi gazdaságpolitikája, amint a Hitelben az olvasó elé tárul, egészséges optimizmust áraszt, melynek háttoréhen egyéniségének nemes bizalma, szinte katonás lendülete állott, A nagy sikerülő leadás után az igazoló választmány tagjait választották meg,azután a fotitkéí olvasta fel jelentését a Társulat mult ávi munkásságáról. /MOT/Sch.
