Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-17 [052]

Kézirat.a Tize nnsgyeilik,kiadás . Budapest, 1930. december 17. /I 'W ' XII. évfolyam, 286. szám. POLITIKA. §§. .'..** k Magyar Ország os Tudósító jelenti: &JB Egységospárt mai vacsoráján Láng Boldizsár báró üdvözölte Károlyi gyula gróf külügyminisztert. Hangsúlyozta, hogy az a progranm, amelyet a külügyminiszter hivatalbalépésekor adott, világos és tiszta volt és nemcsak az Egységespártnak nyerte meg a tetszését, hanem orszigszerte pártkütté lönbség nélkül csakis elismeréssel és .i'*^ 'éssel találkozhatott, A külügyminiszter kijelentette, hogy az eddig bevált uton kivan haladni és három sarkpontja van programmjának: a rovizió, a kisebbségi kérdés és az általános leszerelés, tehát azok a nemzeti célok, amelyek a reánk kényszerltett békeszerződésből mintegy természetsen folynak. Törekvésünk e célok felé jogos és természetes és azt jelenti, hogy nemzeti szuverenitásunk necsak papiron legyen meg, hanem az életben is és a nemzetek közösségében teljes mértékben érvény e sül jön. k külügyminiszter programmjá* a külföldnek is megértéssel kellett fogadnia, mert hiszen a külügyminiszter teljes nyiftsággal kijelentette, hogy nemzeti <sré>ljaninkért békés eszközökkel kívánunk küzdeni. Ezután hangoztatta, hegy a revízió terén elért eredmények »j mindennél jobban bizonyítják a kormány külpolitikájának a helyességét. Néhány év alatt odajutottunk, hogy Apponyi Albert gróf a nemzetek fóruma előtt a revízió kórdósét komoly formában felvethette. E kérdésben az egész világ közvéleménye felénk hajlik és ezannak köszönhetjük, hogy Bethlen István gróf kormánya, ha eszközeit változtatta is, de lényegileg konzekvensen egy colra törekvő politikát folytatott. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg Walkó Lajos volt külügy miniszter működéséről hangoztatva, hogy Walkó Lajos kvalitásaival és hos szu éveken át folytatott kiváló munkásságával a magyar külpolitika történetébe beirta a nevét. Végül hangsúlyozta-, hogy szükség van arra, hogy Magyarországon egységes külpolitikai közvélemény alakuljoja ki. Nevelnünk kell a közvéleményt a külpolitikára - mondotta - mert ma a külpolitika nem a kormány, hanem az ország es a nemzet ügye. A közvéleménynek nom szapad érzelmektől és szenvedélyektől vezettetnie magát, hanem meg kell fontolnia, hogy itt a lét kérdéséről van szó. Mindnyájan azt kívánjuk - Így fejezte be beszédét,- hogy az uj külügyminiszter a nagy nemzeti ideálokat ; diadfclra tudfta vezetni. A megjelentek hosszas tapssal és éljonzéssel fogadták Láng Boldizsár báró szavait, majd gróf K á r o 1 yi Gyula válaszolt az üdvözlésre. Köszönöm az ü.vözlő szavakat, - kezdette beszédét, - ós azt a fogadtatást, amelyben mindnyájan részesítettek. Minden embernek kötelessége, hogy abban az arányban, amelyben képességekkel és tehetségekkel a gondviselés megáldotta, szolgálja a közérdeket. Gondolkoztam azon, ne vállaltam'Tiagyobb feladatot, mint amelynek megoldására sikerrel válla lkozhatom. Megnyugtat az, hogy tulajdonképp arra vállalkoztam és azt várják tőlem önök és az ország, hogy csekély kópességeimot annak a külpolitikai célkitűzésnek bocsássam rendelkezésére, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök és oldalán Walkó Lajos külügyminiszter fáradhatatlan munkával és tetemes sikerekkel már eddig is szolgáltak. Ezt sz utat akarom követni 8 jövőben s tudom és érzem, hogy ugy az önök' megértése, mint az egész ország közvéleménye megettem lesz, mert az ország a külpolitikában ezt az utat tartja helyesnek ós más ut követését nem is fogadná o' Ebből önként következik, hogy programmet nem adok, azt ne is várják tőle felesleges volna. Nem akarok azonban elmulasztani egyetlen egy alkalmat sem, hogy nyomatékosan,bár ismétlésszerüen rá no mutassak arra, hogy törekvéseink igazunk elnyerésére és sérelmeink orvoslására mindig bókér oszközök felhasználásával irányulnak. Hovatovább már az egész müveit világ közvéleménye kezdi bolátnl, hogy annak a végtelenül nehéz, az ogósz világo* sújtó egyetlen egy országot sem kímélő gazdasági krízisnek, amel: | nek következményei politikai és társadalmi téren ós minden téren nyomon / követhetők, legfőbb oka az a helyzet, amelyet az oröltotett és erőszakos k intézmények ós intézkedések hoztak létre és tartanak fenn. /Folyt.köv./